Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

5. szám

— 69 — állítani, hogy csak a Bell Károly elmésen fölállitott eszméivel 1811-ben , vagy is inkább azoknak az említett kórállapotok fölvilágositására alkalmazásával kezdett némileg viradni az idegélettan mezején ; mert mig elébb az érz- és mozgidegeknek különös helybelisítésére (Localisirung) alig gondoltak, ezen szellemdús orvos és élettudós megmutatá , hogy a hátsó, egy dúcczal ellátott gyökei a gerinczagyidegeknek egyedül az érzést, a mellsők pedig a mozgást kormányozzák ; melly észrevétel minden újabb élettudósok Magemlie , Müller stb. vizsgálatai által minden oldalról megerősittetett. De nem igy van a dolog a Bell ama másik nyilatkozatával , hogy a gerinczagy niellso idegei a mozgást, a hátsók pedig az érzést eszközlik; minthogy ez épen ollyan pont, mellyet kísérletek által bajosan lehet kikutatni, s szint annyi kisérlet és boncztani lelet szól mellette , mint ellene. — Itt nevezetesen van alkalmunk az élettani kísérletekből és élők bonczolatáboi nyert eredmények átalános érvénye fölött Ítéletünket ki mondhatni ; mert mig Bellingheri (Turinban) oda nyilatkozik, hogy a gerinczagy szürke állománya az érzést, a fehér ellenben a mozgást eszközli: látjuk hogy az újabb időkben Budge élőkön tett bonczolataira támaszkodva azt nyilvánítja, hogy a gerinczagy egész hosszában, szélességében , mellől és hátul s oldalvást nincs olly réteg, melly érzés nélkül volna. Egészen ellenkezők ez utósóval a Stilling által szinte élők bonczolatáboi nyert eredmények , mellyek szerént a gerinczagynak csak hátsó szürke és hátsó fehér állománya érzékeny, mig az oldalsó és mellső zsinegek s a mellső szürke állomány érzéketlen ; a Budge tapasztalatiról azt állítván, hogy az ő kísérleteinél a hátsó zsinegek nyomást szenvedtek. Bell azon tapasztalatból indulván ki , hogy a hátsó dúczokkal ellátott gerinczagyi ideggyökök az érzést vezérlik , kiterjeszté vizsgálatait, a boncztani szerkezet analógiájára támaszkodva , némelly agyidegekre is ; s ekként a hármiker ideget vagy az ötödik párt szinte a gerinczidegekhez számilá , minthogy t. i. annak két első ága t. i. a s/.einág (ram. oph. thalmicusj és a fölső áll ága (ram. maxillaris sup.) dúc/okkal elláttatva szinte az arezbani érzést kormányozzák, mig az állkapcsi ág (r. maxii, inferior) a dúcz mellett pusztán elhalad-