Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

— 159 — ezitromlé adagát, a 27-dik napján pedig naponként 3 theás kanálnyira korlátozhatá. A gyógymód 30-dik napján a vizkór minden jelenségei elenyésztek, s a beteg annyira megerősödött, hogy néhány nap múlva a szabadban is mozgásokat tehetett s nem sokára mezei gazdaságát is elláthatá. Csak esztendő múlva halt meg gutaütésben. Váljon nem lehetne- e ezen gyógymódot — minthogy a czitroinsav hatása a vesékre illy nyilvános, kivált ha azok fehéroyés vizelletet választanak el, a Bright-féle betegségben is sikerrel alkalmazni? — (Caspers Wochenschrift 1843). Érméczes mézga (Caoutschuk) fogfájás ellen. Dr. Rolffs szerint egy pipaszár vastagságú s hüvelyknyi hosszú érméczes mézga rudacsot vévén, egy hegyes, kissé vastag sodronyra kell egyik végét szúrni, a másik végét pedig akkor a gyertya lángjára tartani , hogy az érméczes mézga maga is lánggal égjen; ekkor kioltván a mézga lángját, a meleg és megolvadt végét az odvas fogra kell alkalmazni. Ezen mézgának illyen egyrendbeli rányomása a beteg és odvas fogra a fájdalmat azonnal megszünteti, s megóvja mind a lég hozzájárulásától, mind a fájdalomtól hosszú időre. Ha az érzékenység vagy a fájdalom visszatérne, ezen szert xíjra könnyen lehet alkalmazni, mi bizonyára semmi esetben sem ártalmas. Néha szükséges az odvas fogat a mézga alkalmazása előtt, gyapottal megszárítani , minthogy a mézga különben nem tapad jól oda. Más esetekben kis, borsó-nagyságú mézgadarabot is meg lehet égetni s melegen az odvas fogba nyomni, hogy tapasz (Kitt) gyanánt szolgáljon s a plombirozást fölöslegessé tegye. Dr, Rolffs nem tudja, hogy ezen jeles szer valahol ajánltatott volna, mire igen érdemes, miként erről saját tapasztalata szerint meggyőződött. A vegytudósok régtől fogva tudják , hogy az érméczes mézga jeles szer a szeszek elzárására s a beteg fogban főleg a lég hozzájárulása meggátlása által hat, de még sem egyedül, minthogy a mézgás anyag fájdalmakra csilapitólag hat. — (Rhein, und westf. medic. Corresp. Blatt 1843). T.