Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

— 156 — A szulini ásványvíz természeti vegy- s gyógytani sajátságainak rövid előterjesztése. Közli Dr. Bartsch Sáros- megye főorvosa. (Előadatott az eperjesi orvosegylet gyűlésében). A szulini ásványvíz felső Magyarországban Sáros-megyében, Gácsország (Gallicia) határain, melly a kellemes Popradvölgyben egy vad regényes erdős tájékon egy biborlakőszál (Porphyrblock) hasadékából ered , a leggazdagabb és legkellemesebb föld-égvényes

} vasas vizek közé tartozik. Az egyetlen egy ivóforrás vize, mellyből 15 perez alatt szinte 80pintnyi buzog ki, jegeeztiszta , gyöngyöző , kevés czukorral és borral elegyítve rendkívül pezsgő és habzó , kellemes savanyu izü, átható kellemes fölfrissítő izű , mellynek hévmérséklete mindenkor -h 8° H., fajsúlya pedig 1, 009. Jól megtöltött és bedugaszolt edényekben ezen vizet évekig eltarthatni a nélkül, hogy legcsekélyebb változást szenvedne, mindég jegeeztiszta marad, üledéket nem képez, mi csak nyitva tartott s több napokig a légnek kitett üvegekben , előrement zavarodás után képződik , még pedig könnyű rozsda-sárga (ockergelb) csapadék. A vegybontása ezen viznek azt tanusitá, hogy az ugyanazon földismei viszonyok között (karpátallyi biborla-hegyláncz) eredő bártfai , és űjlublói ásványvizekkel hasonló szerkezetű ; mert egy orvosi font szulini vizben következő alkatrészek találtattak; Szabad szénsav — — — 38V

2 köbhüvelyk. Szénsavas vasélecs alig — J/

2 szemer. Szénsavas szikéleg — — 24 ,, Szénsavas mészéleg — — 2 » Szénsavas keseréleg — — 5 „ Sósavas szikéleg — — — 18 >

5 Cseleny (manganum) — — V2 « Kovaföld — — — — 1 59 Vonatanyag — — — — — — Mindazáltal némelly alkatrészeinek gazdagsága által, — millyen például a szabad szénsav, a szénsavas és sósavas szikéleg tetemes mennyisége — mellyek az idegekre elevenitőleg