Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

9. szám

— 140 — kor még az elsőrendű bántalmak is tartanak ; rendesen azon­ban néhány hét, vagy hónappal sőt alkalmilag esztendővel is később lépnek föl. Néiuelly esetekben csak hatarozatlan rosz­szullétel mutatkozik egy ideig, mellyet bajosan lehet kima­gyarázni, s a kórhatárzat aztán igen megkönnyebbittelik, ha a baj bujasenyves küteg által árulja el magát. Különös vita­pont azon idő , melly alatt a másodrendű bántalmak megjelen­nek. Szerző gyógyított egy embert, félre nem ismerhető bu­jasenyves riihegből (psoriasis) melly az első rendű fekély utón 10 évvel jelent meg. De még ennél sokkal huzamosabb időt vesznek föl, melly után a másodrendű bujasenyv szőnyegre jő; Cazenave 30, 40 esztendőről beszél. Ezen eseteket azonban gyanúsították; némellyek kétkednek ezen bántalmak valósá­gos bujasenyves természetéről , vagy azt állítják , hogy azon idő alatt uj fertőzés történt. IIa az első rendű bántalom után hetek vagy évek teltek el, a bujasenyves méreg, szerző tapasztalatai szerint, addig marad lappangó állapotban, mig az átalános jólét nem szenved ; de ha ez valamelly más beteg­ség által megzavaitatik , ekkor ügy látszik, bogy a méreg is ismét munkásságba lép. Az életműség nem elég erős többé an­nak befolyását visszatartóztatni, s kifejlődnek a jellemző je­lenségek. Azt is igyekeztek kipuhatolni, hogy micsoda alaku elsőrendű bujasenyv után jőnek elő legkésőbben másodrendű bántalmak , s Marlins , Legendre és Cazenave a takárról ál­lították azt ; s hogy leghirtelenebben jelennek meg dobbal csatlakozott fekélyek után. Szerző azonban úgy vélekedik , hogy ezen eredmény csekély számit esetekből kölcsönöztetett. IIa Martins és Legendre a patfogzatos alakot tekintik ollyan­nak , melly leghamarább mutatkozik: szerző ezt ellenkezőleg a pikkelyes és papulosus alakról tapasztalta. Cazenave toi ób­bá azt állítja, hogy 157 esetben OÖ-szor takárra következtek a másodrendű bántalmak. Szerző 73 esetben csak 6-szor te­kinthette a takart elsőrendű bántaloninak. A gyógymódot il­letőleg szerző elébb átalán véve a rágó higanyt használta leg­jobb sikerrel a bujasenyves kiitegek ellen; jelenleg gyakran alkalmazza a higiblagot (Jodquecksilber) s néni kevésbé a hamiblagot is (Jodkali) de átalában egy szert sem zár ki egé­szen. A savak néha, miként a szárcsagyökér igen jó hatá­súak , szerző pusztán a szárcsagyökfőzettel igen makacs ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom