Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

9. szám

— 133 közlőknek tulajdonítja, s ezen fölül azon véleményben van , bogy a rostok magokban véve, ha a szürke állománnyal öszsze nem egyeledve futnak , az érzés vezetését gátolják ; sőt inkább ez mindenkor a hátsó gerioczagyfoaatokkal párhuzamosan futó szürke rostok által eszközöltetik. Mind ezen itt említett vizsgálatok , ha szinte megerősíttetnének is, a gyakorló orvosra nézve, ki az egyes rostok vagy fonatok számára nem ismer különös gyógyszereket, épen az említett oknál fogva szintolly hasztalanok maradnának , mint a Badge és Slilling-e n kivűl Flour ens és Herl wig által is véghez vitt élőbouczolatok , a hajtást és kinyujtást kormányzó idegképletek kipuhatolására. Mind azt, mit ezen tekintetben positive tudunk, összegyüjtögeté Volkmann s körülbelül következőkből áll: 1-ör: Egészen érzéketlenek erőmüvi ingerek eránt, a nagy és kis agy féltekéi, az agy kérges teste, (corpus callosum) a mennyezet (fornix) a csikóit test (fölül) és a lát— dombok; érzékenyebbek már a kis agy kocsányai , a négy dombok, s a csikóit test alapja (alól) ; mig a Varoll- bidja s a nyultagy legnagyobb érzékenységgel fölruházvák. Az agy azon elősorolt részei, mellyek érzéketlenek, haszinte izgattatnak is, nem gerjesztenek rángásokat. — Minélfogva ezek 2-or : Csak a csikóit test alsó rétegeinek , a négy domboknak , Varoll- hídjának , a kis agy kocsányaiuak és a nyúlt agynak izgatása által gerjesztethetnek, (innen ki lehet némileg magyarázni, hogy gyakran élénk erőmüv i behatások a fejre s egyéb központokra , miért nem gerjesztenek rángásos jelenségeket, mig más esetekben már csekély behatásokra is rángásos bántalmak köszöntenek be). 3-or : A féltekék befolyása az érzésre keresztbe menő, miként a szemre is (meily tény már a régi élet- s kórtudósok által is eléggé megállapittatott). 4-er: A rángások mindég a bántalmas központi résszel ellenkező oldalon jelennek meg , melly szabály alól azonban a nyultagy betegségei kivételt szenvednek. A milly fontos volna az itt emiitett pontok szigorúbb meghatározása, minthogy ekként némelly helybeli hatású potentiák helyét közelebbről föl lehetne ismerni, szintolly nagyon sajnálandó , hogy itt bajosan lehetne valamelly érvényes ered-