Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)
9. szám
— 131 — szűnt meg, ha ezen kísérletet félbeszakasztatlanul folytatá az ember egymásután bizonyos ideig; lígy szinte panaszkodott a beteg folytonos fájdalmas rángásokról testének egész peripheriájában , még azon részekben is, mellyekben semmi rángás sem volt látható, mint a torokban, karainak belső oldalán, sőt lábaiban is, mellyekben mindazáltal a rángásokat észre lehetett venni. A rendesen nyugtalan éjszakákon, minden jelenetek elenyésztek, mikor a beteg jól aludt. A folytonosan tartó fájdalmak következtében észrevehető vértorlódásban szenvedett a beteg , s ezenkül karainak és kezeinek egész fölülete száraz, fölemelkedett, vöröses csomóeskákkal volt behintve, mellyek között egyes, fehér, keskeny fölemelkedett vonalak voltak láthatók s épen ezen helyeken volt a rángásos fájdalom legnagyobb. — Meg kell őszinte vallanom, hogy amaz igen sokféle, minden eredmény nélkül alkalmazott szerek zavarba hozának a követendő gyógymód megválasztására nézve. Elhatározám azonban előlegesen Iíaller- savanyu nedve , s néhány a nyak fájdalmas helyeire alkalmazott nadályok által lecsilapitani a torlódást és fájdalmakat, s habár az első sikerült is, a második mégis csak két napra sikerült,, mert csakhamar szintolly nagymértékben tértek vissza a fájdalmak mint elébb. Ekkor a gyógyterv megállapítása tekintetéből következő mozzanatokat vettem fontolóra: a betegségnek csúzos támadását , a betegség ferde nyakkali kezdődését , a még mindég látható izzagot, melly talán a periphericus érzidegek fölmagasztalt érzékenységének legfőbb oka gyanánt tekintethetett, s épen azáltal a mozgrostokat rendetlen ellenhatásra ingerelhette. Belsőleg tehát dárdanymórt rendeltem , kénnel és gajákkal, s hogy a bántalmas gerinczagyról elvezetést eszközöljek iblanyos higanykenőesöt kenettem be az egész gerinczoszlop hosszában. Ezen 4 hétig folytatott gyógymód semmi tekintetben sem eszközlött változást a betegség alakában, minélfogva másitó gyógymódra tértem át, kezdetben hánytató borkövet , azután kénsavas könlegegrézéleget (sulfas cupri animoniacalis) lassanként növekedő adagokban rendelvén ; de ezen gyógymód is siker nélkül maradt. Igy tehát augustus vége felé a még mindég folytonosan tartó torlódásos, csúzos bántaimánál fogva a gerinczagynak , a küteg s fehér fájdalmas csíkoknál fogva (mellyeket én talán (minthogy ezen iz9 *
