Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

7. szám

— 103 — deákkor is fenállhat, ha a kóborideg átvágatik. De ha a nyultagy eltávolittatik , a légzés megszűnik. 4. A hűdhólyag és segg zárizmainak bezárulása hasonlag excito- motorius működés ; melly eszközöltetik a hátsó gerinczagyidegek excitorius fonalai által (mellyek a ma kk, csikló, segg köztakaróiban, a hűdkólyag nyakában és a méhnyakban terjednek el) sa motorius keresztidegek által, melly alkalommal hasonlag a gerinczagy képezi a központot. Mert ha a gerinczagy befolyása eltöröltetik, a hiídhólyag és segg zárizmai többé nem működnek. Ugyan így van a dolog a bélsarat és ondót kiűző izmoknál is. Ha már most gondolóra vesszük az excito- motorius rendszernek itt előterjesztett boncz-élettani vázolatát, szembetűnőnek kell tetszeni, hogy ezen működés leginkább a test különböző nyílásain és zárizmain mutatkozik , minélfogva Marshall Hall által a be- és kivezetés (In- und Egestion) rendszerének is neveztetik. Ezen rendszer a test bizonyos nyilasait nyitva vagy zárva tartja, s a megsértések eilen védi, miként ezt a szemhéjak, légcső é* bárzsingnál s különféle zárizmoknál látjuk. Ezekből már következtetni lehet ezen rendszer jellemére, hogy t. i. az soha sern nyugszik, miként azt a szemhéjak bezárulása , a nyelés, az álom alatt mutatja , rnert csak az agyrendszer alszik. Ennélfogva élettani sajátságai ezen rendszernek Marshall Hall szerint 1. A nyilasok fölötti őrködés, hogy azok közül néinellyek nyitva, mások bezárva tartassanak, minélfogva az ösztönök (instinctus) rendszerének is neveztetik , habár nem Iel— lyes joggal is. 2, Ezen rendszer az izmok zsongát, érméczességét eszközli. 3. Bizonyos tekintetben fészke a szenvedélyeknek (Leidenschaft) miként azt az ijedségre bekövetkező hasfolyás, az elpirulás , elhalványulás, kedély-mozgalmak alkalmával tanúsítja. Nem lehet ugyan itt a Marshall Hall véleményét föltétlenül aláírni , melly szerint ő a szenvedélyeket határozottm a gerinczagytól függőknek tekinti, minthogy, miként közönségesen tudva van, agyszélhiidéseknél, hol a gerinczagy folytonos munkássága, befolyása kétségbe sem hozandó, a szenvedélyek fölizgatásáról szó sem lehet; hanem bizonyos tekintetben a szenvedélyek hatnak és nyilatkoznak excito- és reflcctomotorius idegek által; s ennélfogva a gerinczagy a rokonszenvek sajátságos rendszere gyanánt tekintendő.