Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

7. szám

— 98 — hez, miből 2-or következik, hogy az érz- és mozgrostok még azon esetekben is , mellyekben idegrokonszenv nem talál helyet, közvetlen felváltó működésben nem egyesülnek, hanem, hogy az egyik vagy másik központja az idegrendszernek az összekötő lánczszemet képezi. Ezen élettani tehátlatok a Murshall Hall és Müller ismeretes élők bonczolataiból kölcsönöztetlek , niellyeknél az első miután egy tekenős békának a fejét a 2-dik és 3-dik csigolya között átvágta, ugyan azon a szemhéjak gyöngéd érintésére azt tapasztalta, hogy mind két szeme behúnyódott; a gőgöt egy kutasz segítségével érintvén, az görcsös mozgásokba jött ; az elvágott farkon izgatásra élénk mozgás következett, épen igy mozog'ak a törzsökkel rnég összeköttetésben lévő tagok , ha izgattattak. De mind két jelenet megszűnt , mihelyt az elválasztott fejből az agy, az elválasztott farkból pedig a gerinczagy eltávolíttatott , s igy Marshall Hall abból azt kovetközteté, hogy az élettudósok az ő ide vonatkozó kísérleteinek közzététele idejeig, az izmok összehúzódásának vagy mozgásainak egész sorát elnézték, észre nem vették, s következő fölosztását ajánló az izmok összehúzódásainak (mellyek közül a következő három első az elébbi élettudósok előtt is ismeretes volt) \. Az önkénytes , agytól függő mozgások ; 2. a légzési mozgáBok , mellyek a nyultagy által eszközölték; 3. az önkénytelen mozgások, mellyeknek kifejlesztésére valarnelly inger hatása kivántatik az idegeikkel összeköttetésben levő izmokra vagy ezeknek idegeikre , és 4. kísérleteire támaszkodva az általa úgynevezett retlectált mozgások, mellyek a gerinczagytól függenek ; ez utósókat Marshall Hall ugyanazonosoknak tekinti a Halter vis nervo sä jávai. Jellemző sajátságaik ezeknek következőkből állanak: 1. Hogy az ezek által előidézett mozgások még akkor is helyt találhatnak, mikor az önkenytes és légzési mozgások már megszűntek. 2, A retlectált mozgás a gerinczagy eltávolításával szün k meg, ha szinte az izmok izgékonysága (iriitabiiitas) még meg van is. 3. A mozgásra határozó inger nem az idegrendszer valarnelly központjából jő L hanem bizonyos távolságra a központiul s nem is gerjesztetik ezen mozgás, miként az önkénytelen mozgásoknál történik , valarnelly ingernek az izomrostokra vagy mozgidegekre való hatása által , hanem főleg a hártyás képletek