Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

2. szám

— 30 — láson kivűl, részint szabatos és frankenergia fűszerezte előadásuk által, mellyel angol, magyar, német, olasz, orosz, török, szerecseny stb. orvosokat varázsolnak hallgatóik közé, részint jeles irataik által, mellyek körűi ezen legújabbat van szerencsénk tisztelt olvasóinknak fölmutatni. K jeles munkát különösen emeli, s használhatóvá teszi a hozzácsatolt Atlas , mellyben 12 pompásan s természethűen színezett, finom schweitzi nagy folio velinre nyomott kőrajz foglaltatik; mellyekből a különféle bujasenyves kütegek kórjelei játszva megtanulhatók, mig más illy természetű rajzokkal el nem látott kötegeket tárgyaló munkák olvasása, rendesen pusztába kiáltó szózat gyanánt, eredmény nélkül szokott elhangzani. Annyival kedvesebben fogadható pedig ezen pompásan kiállított munka, minthogy ára igen mérsékelt t. i. 9 ft. s 45 kr. p. p. Die Hirn- Erweichung von Dr. Eisetimann

, Leipzig 1842. Ára 1 ft. p. p. Az agylágyulás viszonyai körül olly szigorú pontossággal vizsgálódták jelenkorunk legjelesebb orvosai a közelebb lefolyt évek alatt, hogy e tekintetben alig maradt valami kívánni való hátra. Tanúsítják azt részint a különféle folyóiratokban megjelent igen jeles , az agylágyulás fölismerését s megítélését tárgyazó számos czikkek, részint pedig a jól sikerült magányiratok — monographiák. — E magányiratok között legelői állanak Dr. C. H. Fuchs elébb würtzburgi , most göttingai, s idővel — miként a szél fű — hihetőleg berlini tanár, e czimű munkája „

Beobachtungen und Bemerkungen über Gehirnerweichung, Leipzig 1838", és Eisenmann idézett irata, mellyben szerző először a Durand-Fardel agylágyulásróli emlékiratát, Orvosi Tárunk mult évi folyamatában is közlöttet, adja elő, azután pedig 8 fejezet alatt az agylágyulás literaturáját, fogalmát, fészkét, boncztani változásait, közelebbi okait , okfürkészetét, kórjeltanát, kórhatárzatát s gyógymódát tárgyalja. Minélfogva e munkálat lehetőleg kielégítő s kimerítő gyanánt tekintethetik.