Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

24. szám

- 371 — mctélgetéssél (scarificatio) vagy mi legczélszerübb, lííszurással eszközöltessék. Ezen értekezés következő eszmecserére ada alkalmat : Dr. Mokossinyi. Midőn nekie minden vizelethajtó szer hatását megtagadó, egy hosszasan sinlődő vizkóros asszonynál borókaolaj bedörzsölésekbül a vese tájékára nagy hatást látott. Dr. Goldberyer izzadságot előidéző gyógymódot egy 72 éves, ingertelen bőrű vizkóros férfiban meleg lisztfürdők által jó sikerre) használa. Dr. Rechnitz. A vizkórnál főkép érdekes tudni, váljon születés előtt vagy később fejlődött- e; ezen betegségnek fő okaihoz tartoznak még a mirennyel s bódító szerekkeli mérgezések, továbbá az orbánczos betegségek családa, mint a vörheny, csúz , köszvény. Mi a gyógyítást illeti a fejlődési mód szemmel tartandó , melly szerint p. o. az orbánczos bajok után származó vizkór izzasztókkal, a gyuladási maradvanyokbul fejlődő pedig hamiblaggal gyógyítandó. Dr. Wayner. A vizi betegségnek két kóralapja érdemel főkép méltánylást: a gyuladás t. i. s az életmüvek anyagi változásai. Minden gyuladás kiizzadmánnyal van csatlakozva, csak a vér minémüsége határozza meg, képzékeny (plasticum) vagy nyirkalaku- e ezen kiizzadmány? A vörheny után származó vizkór a bőralatti sejtszövet lappangó gyuladásábul ered; előadó ugyanezen sejtszövet lappangó gyuladásábul láta meghűlés után az izgatós vízkárnak egy sajátlagos nemét eredni, melly borkővel s izzasztókkal íizeték el czélszeriien. Az anyagi változások s elfajulások részint helybeli izgatás, részint a vér elkorcsulása által idézik elő a vizkórt, mint ezt a gümő-, rák- és szívbajoknál láthatni. A Briyht- féle vesebaj bul származó vizkórnak nem sajátlagos jelleme a fehérnyés vizelet, mert ez más vizkórnál sőt egyéb bajoknál is előjő. Mi a vizkórok gyógyítását illeti , a jelenkor orvosai mindenütt anyagi változásokat látván , gyógyszerekben keveset bíznak, mig a kuruzslók hathatós hashaj22*