Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

23. szám

— 367 Szerző ezekből azt követközteti, hogy miként Brodie ta­pasztalatai szerént az ásványsavak a legjótékonyabb hatásúak a vilsavas könlegeg- keserélegcsapadékok ellen vizelletben : ügy a benzoesavban, és saját tapasztalafai szerint a fahéjsav­ban (acid, cinnamornicum) két szert birunk, niellyek a vizei­let égvényességét (alcaiescentia) s ennek következményeit, különösen a hűdhólyag takonyhártyájának izgatottságát elszé­leszteni képesek; a midőn mind két sav a testből mint hip— pursav ismét kiválasztatik a vizelletben. Az utósónak oldozó erejét szén- és vilsavas mészlerakodásokra szerző kísérletek által bizonyította be. Minthogy pedig vilsavas lerakodások köszvényben leggyakrabban tapasztaltatnak, szerző ajánlja ezen szereket sajátságos hippursavvá változásuknál fogva, az orvosok figyelmébe. — (Lond. med. Gazetie Vol. XXXI. 1813). Halálos vérzés egy tű elnyelése követközt ében. Egy ebéd alkalmával a beteg valamelly éles tárgyat nyelt el, melly az első 9 nap alatt csak fájdalmat okozott a nyak­ban. 10-dik nap két tetemes vérzés állott be, az első, éjjel beköszöntő csekély volt , a második pedig , melly más nap reggel támadt olly tetemes, bogy a beteg hirtelen belehalt. Bonczolat alkalmával a nyak légdagos volt s a bárzsing a pa­izsporcz közepének megfelelő helyen át volt szúrva egy hosz­szu , vékony varrótű által. Ennek vége a jobb oldali közfej­títeret szűrla át, ennek külhártyája l'/ 2 hüvelyknyi terjede­lemben egészen szét volt dúlva, a közép hártyából csak né­hány rostot lehetett még látni, mig a belső hártya tintafekete színű volt. A fejiitér belső fala a bárzsing és légcső között körülbelül egy obon vérrel vegyes geny volt. A légutak, gyo­mor s nyombél (int. duodenum) aludt vérrel telve valának. — (Lond. med. Gazetie V. XXXI. 1843). T. I r o d a l o m. Compendium der Physiologie des Menschen zum Gebrauche für Studirende, herausgegeben von Dr. Ludwig Frankel pract. Arzte, Berlin 1844. Ára 2 ft. p. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom