Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

23. szám

— 364 — na át. De hogy ezen állítása érvényes legyen , legalább egy­nehány sebet ki kellett volna tennie a lég befolyásának. Mai­gaigne megtevé ezen kísérleteket. O egész légfolyamokat fú­vott azokba s mind begyógyultak genyedés nélkül. Kísérle­teit két tengeri nyúlon kezdé meg azzal, hogy nagy mennyi­ségű léget fútt be a sejtszövetbe, s azután nagy boralatti se­bet vágott egyiknél a sejtszövetben, másiknál a hátizmokban. Két nap múlva begyógyultak. Majd ismételé ezen kísérlete­ket olly móddal, hogy elébb az átmetszést tevé meg , azután fútta be a léget. Az eredmény ugyan az lett. igy történt az több más különféle részek megsértéseivel, mellyeknél sokszor olly sok levegőt fútt be, hogy a légdag még meg volt, miután már a gyógyulás létrejött. Gnerin erre azt válaszoló, miként ő nem úgy vélekedett , hogy egynehány léghólyagcsa a sebben genyedést okoz , hanem inkább a légnek folytonos behatása. Nem a külső seb kicsinysége a fő kellék ezen mútételi mo­dorban, mert ha még egyszer olly kicsiny is, de nyitva tar­talik, úgy hogy a lég folytonosan hozzájárulhat, a genyedés elkerülhetlen, miként arról olly esetekben meggyőződött, hol a külső sebet, s a mélyebben helyezett részeknek átvágását egymásnak megfelelő irányban vitte véghöz, s igy a lég befo­lyása lehetséges volt. Ollivier Angers azon kifogást tette , hogy légdagnál nem támad lobos izgatás. Gnerin erre azt feleié , hogy az sem­mit sem bizonyíthat. Az Ollivier által idézett esetekben a lég bezárt üregekben volt, nem pedig heveny sebekben; s a lég­dagnál csak egyszeri, múlékony hatása van a légnek, nem pedig ama folytonos , mint a légnek kitett sebeknél. Bonvier arra figyelmeztetett , hogy különbség van a be­zárt de légnek kitett, s azon nyilt sebek között, mellyeknél a lég behathat. De Gnerin nem arról beszélt, hanem azt ál­lítja, hogy bőralatti sebeknél a lég eltartóztatása lényeges, s azon kísérleteket, mellyeket Malgaigne tett, megtenni elmu­lasztá. Ellenbizonyitékul Gnerin egy esetet idéz föl, mellyben a hátizmokat két nyiláson vágta át, mellyeken a lég benyomúlt. Más nap észrevette a légdag recsegését. Ez időtől fogva min­dég iparkodott lehetőleg kicsiny s mindenkor csak egy nyí­lást tenni, a netalán benyomult léget kinyomni ; a vért azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom