Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

18. szám

— 283 — lenléte vagy hiánya. Legtöbb esetben nevezetesen az agylágyulás által föltétezett szélhiidést előjelek szokták megelőzni, mig az agyvérzés által gerjesztett, rendesen hirtelen köszönt be a nélkül, hogy valami előjelek mutatkoztak volna. Ezen szabály természetesen szenved néha kivételt s a Rochóiix vizsgálatai szerint az agyvérzésből támadt szélhiidést 10 esetben egyszer előzik meg az előjelek. De ezen kivételek bizonyos szövetkezmények által kimagyarázhatok. Rostán erre nézve úgy vélekedik, Hogy olly esetekben, mellyekben az agyvérzés előjelekkel nyilatkozik, már eleve lágyulás lehetett jelen , melly nem olly magas fokú, hogy szélhüdést okozzon, hanem csak a szélhűdés előjeleit idézte elő, s az ehezjárult vérzés szövetkezett a már meg levő változással. (Valljon nem volna-e czélszerúbb illy esetekben azt tenni föl, hogy már elébb vérbőség (Hyperaeniia) volt az agyban?) — Más jelentélyes kórhatárzati mozzanatot szolgáltat a két betegség folyamata, mellyben lényeges különbségek tűnnek elő. A torlódásnál és vérzésnél a kórfolyam alábbhagyó , még pedig a vérzésnél lassanként enyhülnek a bántalmak, a torlódásnál pedig igen hirtelen. Rostán kórodai termeiben, ezen tanítás előtt kevéssel lehetett látni egy szembeszökő példányát az agytorlódás kőrjelei hirtelen enyészésének. Egy fiatal ember tökéletes féloldali szélhüdéssel hozatott a kórházba ; még az nap eret vágtak rajta , s más nap reggel a szélhűdés minden kórjelenségei tökéletesen elenyésztek , a mellett, hogy ezen szélhűdés olly tökéletes volt, hogy még Rostán maga is agyvérzést diagnostisált. Ezen kórhatárzatot természetesen vissza kellett vonnia, mert agyvérzésnél lehetetlen lett volna a kórjeleknek olly hirtelen elenyészni. Az agylágyulás ellenben mindég növekedő folyamatu s föltétlenül halálra vezet. Állították ugyan , hogy az agylágyulás gyógyítható , de azon orvosok , kik eme hiedelemben vannak , az által ámittattak el , hogy az agylágyulás folyamata nem szabályszerűen emelkedik , hanem szünetek , sőt múlékony javulások mutatkoznak a kórjelekben , mellyeknél fogva a betegség önkénytes gyógyulását hihetné el az ember. Ezen szabálytalan folyamat oka a periodicus torlódásokban rejlik, mellyek a lágyuláshoz csatlakoznak. Ugyanazt tapasztalhatni minden idült, életmüves agybetegségeknél, gümőknél, rák-