Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

16. szám

— 254 — mellyek szabad szemmel is, de még inkább górcsővel tekintve szinréznek találtattak. Ezen vegykémlet által tehát kétségen kívülivé tétetett, hogy a káprik ezen fajában réz foglaltatik , még pedig mint eczet- vagy más életmüves savval összeköttetett rézéleg. Mi ezen egésségnek ártalmas egyletnek benfoglalt mennyiségét illeti, azt meg nem határozhatom ; megközelítőleg azonban az általam megvizsgált káprimennyiségben körülbelül fél szemer eczetsavas rézéleg lehetett. Hogy meggyőződjünk a felől, valljon nincsenek-e a kereskedésben előjövő kisebb fajú káprikban is rézsók, azokat is a fönebb előadott vegykémlet alá vetettem, s azokból is csaknem nagyobb mennyiségű szinitett rezet nyertem. Úgy látszik ezek szerint, hogy Europa délszaki tartományaiban , honnét ezen általunk elfogyasztandó kapornabimbók elkészitve jőnek a kereskedésbe, azon kárhoztatandó szokás uralkodik , melly szerint a kápri kaporna ki nem nyílt virágbimbói, hogy élénkebb s talán állandóbb zöld szint kapjanak, az elrakás alkalmával rézzel, talán rézpénzekkel tétetnek érintkezésbe, mellyek elébb a légből élenyülven (oxydálódván) a káprikban létező életmüves savakkal, de főleg az eczetsavval egyesülvén , eczetsavas rézéleget képeznek. Kivonatok idegen lapokbul és munkákból. Kór- és gyógytudomány. A makacs váltólázak borsallal (piperina) gyógyításáról. Dr. Biondi elébb orosz tábori orvos, jelenleg pedig Bukarestben gyakorló tudósítása szerint a Duna alacsony partjain , kivált a fekete tengerbe szakadásánál sokkal kevesbé uralkodnak a váltólázak , mint más illy nemű vidékeken , de annál gyakoribbak a hagymázos lázak. Csak a nedves tavasz, nyár s kivált pedig az ősz gerjeszt néha honülő (endemicus) váltólázakat, nrellyek jobbadán harmad napos nyomatuak, csekély borzogatással kezdődnek, nagy forróság s bő izzadsággal