Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

16. szám

— 248 — s a beteg irtóznék az iblany által okozott barna színtől, ez esetben , miután a varak borogatás által eltávolíttattak , horgélegből készült kenőcsöt alkalmazunk. ('2 — 3 nehezeket adván egy obon zsírhoz, keves viasszal). IV. Sejtkosz (Favus). A negyedik és utósó küteg a fej hajjal fedett részén a sejtkosz; jellemzi ezt a halványsárga, a bőrszövetébe a fölbőr alá nyomult, s a hajak körül fölemelkedő penészesképlet, melly egy rákszemhez hasonlít. Minden egyes sejtkosz fölül homorú (concav.) alól pedig domború ; a színe alél valamivel sötétebb sárga , s ezen fölület simább is. A sejtkosz vagy ott támad, hol hajak nőnek a hajtömlőben magában, vagy ott hol hajak nincsenek a fagygyúerszényekben. Ez először kis górcsői szemet képez, melly a fölbőrt fölemeli s ekként egy pikkelyt támaszt. — A sejtkosz nagysága mindég a mellekrészektől függ t. í. hogy okoztak- e azok kifejlődéseben erőmüvi akadályt, vagy pedig szabadon nőhetett. Ha növekedésében akadályoztatik, elveszíti eredeti alakát, s úgy képződik, mint a szabad akadály nélküli tér megengedi ; egyik réteg a másikon képződik , mellyek mindazáltal széleiken elválvák, végre a rétegek mindég magasabbak lesznek és vastagabbak, s egész hegyekké tornyosultak össze, mellyek szinte kősziklas kinézésüek. (Szép példányát láttam ennek a mult évben megérkezésemkor a sebészi kórodéban, az akkori helyettes tanár Piskovich úrnál.) Egy jól kifejlődött sejtkosz , tökélyesen látható olly részeken, hol kifejlődése nem akadályoztatott ; például a hajak szélén a homlok felé, hol természetesen növekedésében nem gátoltatott. Ez illy tökélyességében a szerzők szerint Favtts vnlgaris-udi\s. neveztetik. Néha a fej hajjal fedett részén több rendbeli kiütések vannak, mellyek kezdetben növekedésükben nem gátolíatnak, de később összefolynak, összenőnek, s nagyobb fölületet foglalnak el. Illy esetekben a küteg tányéralakn lesz s paizskéj)ii, pikkelyes sejtkosznak neveztetik. De ha az egyes