Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

16. szám

— 245 — Favosa is (mellybó'l lett a Favus) de ez helytelen állitás , mert a favt/s nem pattogzatból ered. Az Achornak 3 faja van a különböző jellemek szerint : 1. Impetigo Achor» 2. Impetigo Psydracion. 3. Impetigo Phlyzacion. Az impetigo nemi név, a másik pedig faj név; van még ezenkül egy alosztály az alak, kifejlődés, folyamat, s kimenetel szerint. — Impetigo Achor. E névvel azon bőrbetegséget nevezzük , melly különböző szerzőktől mind pusztán achor, mind pedig más különféle neveket nyert. így Aliiért a fej hajjal fedett részén Achor favasnak nevezi, vagy pedig a fejen és arczon is melitagra nak ; mert az elszáradt pattogzatok néha mézhez hasonló tekintetitek. Fuchs ezen betegséget az arczon pnrrigo larvatis, Ratemari pedig ugyanezt porrigo lupinosa-nak nevezi. Az Impetigo Achor vagy előjelekkel vagy azok nélkül jő elő, vörös vagy nem vörös alapon, apró kerekded vagy hegyezett pattanásokban áll, mellyek hamar elszáradnak s egy varat képeznek s úgy néznek ki mint a cseresnyefából kiszivárgó mézga, mi nagyon jellemző. Ezen sárga mézgaszín néha különféle viszonyok által megváltozik, igy p. o. ha a var sokat borogattatott, elenyészik ezen szin s zöldessé változik, s ekkor hasonlít a recsetes izzaghoz. Ennél fogva gyakran történetesen csalódik meg az ember a kórhatárzatban. Az impetigo achor fölosztatik Impetigo Achor planus és Impetigo Achor granulatus- ra. a). Az Achor planus Rayer-icA, mucidus , muciiluus-nak neveztetik, mivel a pattogzatok halvány sárgák s néha a takony színéhez hasonlítanak, de koránt sem takony az. Ezen Achor a fej hajjal födött részén jő elő, minfszinte a test többi részein is. A pattanások szalmasárgák , kicsinyek, egymáshoz közel állók , s terjedelmes bőrrészeket lepnek el , azután lapos varakká száradnak , a jellemző cseresnyemézgaszínnel. b). Az Achor granulatus csoportonként jelenik meg a fej hajjal fedett részén, s a test többi részein is. A pattogzatok között sok egésséges bőrhely van. A va-