Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

15. szám

az ember s a bőrt szorgalmasan vizsgálja, a pikkelyek alatt apró , fényes , száraz foltokra talál , mellyek csak ott láthatók, hol. a korpádzás rövid időtől fogva van jelen. Később a bőr bádjadt-fehér lesz. Néha a fölbőr lepikkelyedzése mellett savós, tapadékony folyadék is izzad ki, melly hasonlit az izzag (eczema) elválasztásához, ez által a hajak egymás közt s a fölbőrpikkelyekkel összeragadnak ; illyenkor a fej úgy látszik, mintha be volna borítva egy fehér sapkával, melly a hajak s fölbőrpikkelyek által képeztetik. A fejkorpádzásnak második faja a kölenalaku (Amyantacea). A főibőrpikkelyek itt minden hajszálat csőformán vesznek körűi, épen úgy mint a madarak testébeni tollakat környezni szokta a fölbőr. A különfé'e szinek szerint van vörös, tarka és fekete korpádzás 1. Fo/vfr-nek neveztetnek a fehér pikkelyek a bőrnek valamelly befecskendett (injicirt.) részén ; gyakran támad ez borotválkozás után nyáron, rendesen az arczon , szőke vagy vörös hajú egyéneknél mesterségesen idéztetik elő kéngyógymódok által fürdőkben, s nem egyébb mint torlódás a bőr felé. Ha a torlódás nagyobb, hólyagcsák vagy pattanások képződnek. Ezek szerint egy és ugyanazon káros behatás különféle bőrbetegségeket idéz elő. — Willan tarka korpádzása csak azáltal támad, hogy az elhalt fölbőrpikkelyek alatt újak támadnak , a felsők az alsók altal fölemeltetnek. Ha már a világosság sugárai ide behatnak megtörődnek s különféle színeket játszanak , prismák támadnak s ezt nevezé Willan tarkának. Ha a korpádzás sokáig tart, s a fölbőrből nagy tömegek haltak el, különböző helyek fekete színt öltenek magukra, s ekkor feketének neveztetik. Alikért a fekete korpádzást „Pannus melaenus" Rayer „Melatma" névvel nevezi. Magában jöhet még elő a korpádzás az ajkakon , szemhéjakon , tenyereken és talpakon, s ugyan azok a jellemei. A korpádzás gyógymódja igen különböző s nem kielégítő , az egyszerű mégpedig a fejen jobbadán thera-