Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

14. szám

— 223 — nyittatott, ebből azonnal ömlőit vér ki, éz ezen egyén még most is él. Hasonlót lehetett a cholerában is tapasztalni. Wattmami (egyetemi tanár). Ütérvágásra nem foly mindég a vér úgy, mint az ember akarja. A torkolatvisszeret többször niegvágá , ha vértódulás vala a fej felé s jó sikerrel Ezen érvágástól régenten azért ovakodtak, mivel azt gondolák, hogy a bekötés által még jobban akadályoztatik a vérkeringés. De az ujabb időben bebizonyodott, hogy ezen bekötés egészen szükségtelen , s csak kis ragtapaszdarab teendő a sebre , s ez csakhamar beheged. — Ezek után Heine a barászi intézet egyik tanára nagyobb mennyiségű , két különféle kórban szenvedő lóból kibocsátott vért mutatott be. Az egyik takonykórban (Kotzkrankheit) szenvedett és egészen elgyöngült s mint mondani szoktuk egészen szétbomlott vérű ló vala. Nem lehetvén a megmentésről még csak szó sem, kisérletek végett megnyittatának erei, hogy a vér minőségét meg lehessen tudni és határozni. S ime a kiömlött vér nagyobb része rostonya (fibrina), a laza vérlepény pedig igen kicsiny vala. Minél szűkebb nyílásból , s minél szűkebb edénybe bocsáttaték a vér, annál több rostonyahegedék (ooagulum) mutatkozott. — A másik, meghűlés következtében tüdőlobban szenvedett ló vala. Ennek visszereiből kibocsátott vér semmi lobhártyát (crusta phlogistica) nem mutatott. Miből világosan következik , hogy csupán a rostonya mennyiségéből az az a lobhártya jelenlétéből nem lehet a vérvegy (crasis sangvinis) minőségére követköztetni. S mi itt a házi állat véréről mondatott, az emberére is alkalmazható. — Ma már tudjuk milly nagy hiba a rostonya mennyiségéből egyedül , a vér képződékenységére következtetni , tudjuk milly esetleges körülményektől függ a megaludt vérből kiváló rostonya mennyisége, minők : a folyó vér sugarának vastagsága, magossága, sebessége, az edény alaka stb. Hogy pedig az embernél is a hulla fölbontásakor a szivben talált rostonyából egyedül bizonyos körülmények közt nem a vér képződékenységére, hanem ellenkezőleg savósságára lehet ösmerni, e tényt az itteni nagyszerű kórboncztani iötézetben elég gyakran tapasztalhatni. Minap egy fiatal leány hullája bonczoltaték föl, ki hosszabb időtől fogva hószámrekedésben szenvedett s egy vérhányási roham alatt rögtön szörnyet halt. A jobb tüdőben pangás (stasis) a balban vizeny