Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)
14. szám
— 218 — sem a helybeli gyuladásnak nem szabad élénknek lenni. 3. Ha gyámolítani, s előmozdítani szükséges azon birálatos folyamatokat, mellyeket az életmüség a kórosan képződött anyagok kiválasztásara előidéz, hogy a kiegyenlítés tökélyesebb legyen. 4. Ha a testszerkezet saját erejéből nem kcpes tökélyes bírálatot támasztani; mind azáltal nem szabad annyira csökkenve lennie , hogy semmi nemű birálatos munkásságra ne legyen képes. — A járványosán dühöngő sziket (Influena) helybeli bántalom gyanánt lépett föl, majd mind füllob, szemlob, majd ismét mind fültőmirigy- és nyelvlob ; az elvezető közép sókra azonban, s a lobellenes izzasztó gyógymódra e bántalmak csakhamar engedének. Aprilben a nedves, hideg időjárat folytonosan éjszaki széltől kisértetett, 10 s 15-kén zivatar volt, a hónap második felében a hideg napok ollykor egyes meleg napokkal váltattak föl, legmelegebb volt a hó 24-ik napja (•+• 22° R.) melly jégesővel végződött. A sulymérő ingadozó volt. Kitűnő volt e hónapban a lobos- epés kórjellem , mint lobos epés láz máj- és léptúltengéssel, mellyek nadályok, édes higany s eczetsavas hameleggel (acetas lixivae) szerencsésen ostromoltatának; gyakori volt az átmenet epés hagymázba , melly hideggel, ásványsavakkal, timsó és kínával orvosoltatott; az epés hasfolyás hánygyök (ipecac.) nyomizga , (rheum) mákony s végre ásványsavaknak engedett; gyermekeknél ezen baj gyomorlágyulássá fajult, melly az almasavas vasfestvényben találta föl különszerét; jöttek még e hónapban elő, csalánküteg, hólyagküteg , sárgakór s harmadnapos váltóláz. Gyermekeknél járványosán uralkodott a hurutos köhögés, melly hökhurutba ment által, s a szokott gyógyszerekkel orvosoltatott. — Májusban, a hónap középéig derült és meleg napok , de igen hűvös éjek és fagyok voltak , a hónap másik felében pedig gyakori esőzések. Az éjszaki szél foly-