Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

12. szám

— 186 — jőnek-e elő egykorúlag egymás mellett ? Rokitansky nem regiben a/l állította, hogy a rák és yilmó egymást kizárják, mint szinte a gümő s kékkór is. Heim Ludwigsburgból ezen állítást megtámadta (Würtemberg. Correspondenzblatt 13. X. S. 25). s egy esetet tett közzé, mellyben a rák és gümő egykorulag voltak jelen. Engel a IJeim nézeteit inegczáfolni iparkodik, (Oester, med. Wochenschr. Nro 35. 1842.) s állításait Rokitansky értelmében fejtegeti. Engel ezen tételt akarja érvényessé tenni, hogy a gümő és rák ugyanazon alakban jelenhetnek meg; s hogy ennélfogva azon esetben , mellyben inájés tiidőgümők találtattak a gyomorrák mellett, nem lehet a külső alakból azon következtetést tenni, hogy a giimö és rák egymás mellett léteztek , hanem a gümő ez esetben valóban rák lehetett. Itt csak a górcsői s vegytani vizsgálat döntheti el a dolgot; s minthogy ezeket Heim nem alkalmazd, tapasztalatai , nézetét illetőleg, nem bizonyítók. Albers szigorú pontossággal tett észrevételek birtokában van, mellyek azon nézet mellett szólanak , hogy a rák, különösen pedig a gyomoiráknál olly gyakran előjövő gümőalakú testecskék a mellhártyán és tüdőkben , nem gümők , hanem csak gümőalakú rákos lerakodások. Egy 36 éves férfiú. ki számos évektől fogva szenvedett gyomorvelőtaplóban, ezen bajban mégis halt. A hullában (cadaver) egy velőtapló találtatott, inelly a gyomornyit (cardia) körüli részt egészen elfoglalá, A gyomor fenekén és nyornbélben (int. duodenum) a takonyhártya alatti sejtszövetben számos gümőnemú testecskék találtattak , mellyek ama nagy velőtaplóhoz górcsői szerkezetökre nézve egészen hasonlítottak. Hasonló testecskék léteztek a mell- s hashártya alatti sejtszövetben. Ezeknek is górcsői szerkezetök épen ollyan volt mint a nagy velőtaplóé. Hasonló testecskék voltak a tüdőkben is, a mellett hogy a jobb tüdőben tyúkpetenagyságuüresgenybarlang (vomica) is találtatott. Mindezek velőtaplószerkezetűek voltak. Egyedüli különbség az első rendű helybentámadt velótnpló s a másod rendű sarjadék között az volt, hogy amannak sokkal nagyobb s nyilvánosabb , ezeknek ellenben sokkal kisebb sejteik voltak. — Az Oester, med. Wochenschr. 1842. 32-ik számában Emgel ugyanezen tárgyra tér vissza, s a vér alkatrészeinek különböző mennyiségű viszonyából akarja megalapítani a betvegyek kölcsönös kisárá-