Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

11. szám

— 175 — nem működött, alteste roppant vastagságú volt, czombai és lábai vizdagosaknak látszottak. Eleinte terhesnek tartotta magát , de a vizdagosság következtében azt hitte , hogy vizkórban szenved. Néhány hónaptól fogva havadzása megszűnt. Az altest vizsgálata alkalmával a méh rendkívül nagynak találtatott. A hallgacső által az ügy nevezett méhlepényzörej a rendes helyen hallatszott, mintszinte a három magzat szívverése is következő helyeken : 6" vonalnyira jobbról a köldök mellett, s az altesten képezett haránt vonal alatt 2" vonalnyira, nyilván lehetett hallani egy magzat szívverését; 6" vonalnyira balról a köldök mellett s a haránt vonal alatt épen olly mélyen lehetett egy más magzat szívverését szinte olly tisztán hallani; mintegy 4" vonalnyira pedig a köldök fölött a harmadik magzat szívverése volt hallható, de nem olly tisztán mint az eléhbiek. Ezen szívverések szaporaságukat tekintve tetszeleg egészen egyenlők voltak s tisztán kivehetők; a két első rendbelieket 2" vonalnyi körben, az utósót pedig egy hüvelyknyiben lehetett hallani. Bár milly különösnek látszott is ezen jelenet Dr, Fletcher hármiker jelenlétét határozó , s két hónap múlva a nő csakugyan három, még most is élő leánykát szült. — (

Lancet). Hármiker szülés esete. Egy 3ö éves nő 1841 mart. 28-kán reggeli 6'/

2 érakor egy leánykát szült; egy óra múlva ezt egy másik követé; ezt ismét 3 óra múlva egy harmadik. Ivét óra mulva a méhlepény is napfényre jött. Ezen ikrek közül az elsőnek fejhejzete volt , a másodiknak oldal-, a harmadiknak lábhelyzete. Dr. Lee megvizsgálván a szülepet úgy találta , hogy a két első magzat egy közös, a harmadik pedig maga egy elkiilönözött peteboritékban volt. A három ondósinór pedig beföcskendeztetsén , kiviláglott hogy noha a méhlepény csak egy tömeget képezett, mégis a három gyermek méhlepényedényei között összeköttetés nem talált helyet. — (Lotid, med. Gaz. Vol. XXVIII. p. 30?j. T.