Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

11. szám

— 173 — magyarázzuk ki magunknak a májkólikának azon rohamait, mellyek sem hányástól nem kisértetvék , sem epekövek kiü­rítése által nem jellemezvék. Egy idő rnulva azonban még is utat törhetnek magoknak a megszűkült csatornán az epekő tö­redékei s ekként a gyomorba vagy belekbe juthatnak a nél­kül, hogy észrevétetnének. Sőt ezen kövek, ha sem előre sem hátra nem mehetnek fölakadásuk helyén, fölulvadhatnak a nélkül, hogy azon bántalmakat idéznék elő, mellyek némelly orvosok szerint a májkólikát jellemzik. — Ezen betegség igen gyakori. Az élettani iskola virágzá­sa idejében gyuladásnak nyilvánították ezt, melly által az epe kifolyása akadályoztatik ; de ezen idők elmultak és senki sem hiszi többé, hogy valódi májgyuladás, májkólikát okozhatna. Az okai azonban ezen betegségnek még homályban vannak. A baromorvosok azt tapasztalták, hogy a melly állatok télen öletnek le s igy miután száraz növenyekkel s más zsongitó anyagokkal tápláltattak s az istállóban zárva tartattak a nél­kül, hogy mozgást tehettek volna, ezeknek epehólyagaiban s epevezetékeiben számtalan epekövek voltak; a mellett hogy ezen kövek ritkán találtatnak olly állatokban, mellyek ta­vasszal vagy ősszel, heveny növenyekkeli élés s szabad lég­beni tartózkodás után ölelnek meg. Ebből azt lehetne követ­keztetni , hogy embereknél is az ülő életmód, az izgató és zsongitó eledelek , a heveny növenyekkeli éléstől visszatar­tózkodás , előmozdítják az epekövek képződését se szerint a májkólikát is ; s ebből az illyetén betegeknek kedvező étren­det is meg lehetne határozni; melly is abból állana, hogy túl­nyomó mennyiségű heveny növenyekkel éljenek s a szabad lég­ben mértékletes mozgást tegyenek, e mellett égvényes (alca­linus) vizeket igyanak, millyen a virhy-i, s hashajló szere­ket gyakran vegyenek , hogy az epeelválasztás szaporodván a kövek ez állal erőmüvileg (mechanice) odább vitessenek. A gyomor- és rnájtájat terpetin s égénybőli (aether) vegyiték­kel is kellene kenegetni s ezen vegyitéket a Duratid vénye szerént belsőleg is adni. Ezen szerek azonban csak szabad idő­közökben alkalmazandók ; mert a fájdalom rohamai alatt a má­kony a legjobb csilapitó szer, mellyet 15—20 szemerig is le­het napjában adni, önkényt értetvén, hogy kis adagokkal kell kezdeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom