Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

9. szám

- 130 ­revetelt csatoljuk , hogy a hurkabélben a fölszivó edények száma annál inkább fogy, minél jobban közeledik az vé­géhöz: azon meggyőződésre jutunk, hogy miként a vé­kony belek takonyhartyája fölszivatásra , úgy a vastag be­leké folyadékok elválasztására van rendelve , mellyeknek czéla , az emvnek (chymus), miután ez folyékony szerke­kezetét a vékony belek nyirkedényeinek munkássága ál­tal elveszité , azt ismét visszaadni, hogy a belekbeni moz­gása elmozdittassék. — Miként a többi takonyhártyák, úgy a vastag beleké is, mint minden fokozatú izgékonyságnak (erethismus) egész a gyuladásig, úgy az edénymunkásság zsongtalan­ságának (atonia) is alá van vettetve. E két rendbeli álla­pot mind idiopathice mind sympathice gerjesztethetik. Mi­nél inkább izgékony a kóros edénymüködés, annál terje­delmesebb az, s minél közelebb all a gyuladáshoz , an­nál korlátozottabb. A hurkabél takonyhártyája azonban , mint kitünőleg elválasztó hártya, a külbőrrel, mellyhez mű­ködését tekintve is igen hasonlit, rokon viszonyban áll. Ennélfogva a külbőr kigőzölgésének elnyomatása , a vas­tag belek takonyhártyájának működését fölmagasztalja. A mennyilegesen megszaporodott s minőlegesen megváltozott elválasztat, mint idegen nemű inger, a takonyhártyával szoros összeköttetésben levő izomrostokat, fölmagasztalt működésre izgatja s ez által szaporább gelisztaképü moz­gást (motus peristalticus) eszközöl. A meghűlés által tá- K madt hasfolyasnak közönségesen ez az oka. Ezen állapot igen gyakran idiopathice idéztetik elő, részint czélszerút­len étszerek által , mellyek igen izgató vagyavas szerke­zetűek, részint pedig s főleg hashajtó szerek által. Min­den ezen osztályba tartozó gyógyszerek ha nagy mennyi­ségben vagy igen gyakran alkalmaztatnak, gyöngítik a bélcsatorna edényerejét, a túlságos izgatás által , de leg­nagyobb mértékben a sóneműek , minthogy ezeknek hatá­sa nem terjed el egykorulag a takonyhártya terjedelmes részére , mint a csikaró hashajtóknál, hanem mindég pusz­tán helybeli marad, sa közvetlen érintési pontokra korlá­tozott, minélfogva ezek könnyen tetemes torlódást, sőt gyak­ran gyuladást eszközölnek, melly fölötte sokszor a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom