Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)
7. szám
— 109 — hogy a kór látható jelenségei napról napra növekszenek, s én e szerint következtethetem, hogy a fekélyek elharapódzása által az orr porczai világos veszélyben lennének, a jóslat, fenyegetó'dzó' elrútulás tekintetében kedvező semmi esetre sem lehetett, ha csak rögtön megkezdendő hatályos orvoslásnak kevés napok múlva beálló sikere a kórfolyamatot meg nem akasztandja ; annál is inkább , mivel a torok takonyhártyája egész kiterjedésében lobos pirt, s a takony fölmagasztalt elválasztását büdös lehelettel matata, s e miatt még átalános torok kifekélyzéstől is tartani lehetett. En a beteget, orrát illető veszélyiről nyíltan értesitém, megvallván , hogy a betegség illy gyors előhaladása mellett elhárításáról nem kezeskedhetem. O méltán megütközve , a neki rendelt s 6 labdacsszemmel megkezdendő Dzondi gyógyát egész kiterjedésében szinte túlzott pontossággal azonnal megkezdé, s ezen kivül mindenestve használatul ajánlott egész meleg fürdőt, általa elviselhető hőfokon, s utána az ágybani erős izzasztást, lelkismeretesen alkalmazá. (A fürdő óráig tartott, s 30°-t-R. körül volt). A higany 3 dik adaga s a harmadszori bő izzasztás után, úgy vevé észre a beteg , hogy a lobos dag növekedése megállapodott , valamint hogy ezentúl a javulás napról napra látható volt. — A gyógy közepe táján már az orr fekélyeit is láthattam , mellyek az orr mindkét szárnyai takonyhártyáján, s az egész közfalon fészkelődtenek, melly utóbbi azonban már nagy részben megvala emésztve. — Az orvoslás szilárdul folytattatok, s a fekélyek tisztán tartására langyos viz gyakori használata ajánltatott. Midőn a beteg a labdacsok utósó adagit vevé, 20 fürdő után mindannyiszor igen bőven izzadott, s e mellett szú? goru életrendet tartott volna, orra előbbi épségét visszanyeré, a fekélyek tökeletesen eltüntenek ; ámde a közfalon borsónyi nagyságú tökéletesen behegedett szélű lik marad hátra. — Mai napig semmi változás. — Ezen különben egyszerű s gyakran előforduló esetben a higany és az iblanygyógy utáni kettős visszaesés oka világos; a beteg orvosoltatása közben, télen nyáron ki s bejárván, az olly igen szükséges izzasztást elmulasztá,