Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

2. szám

— 32 — hogy ez talán a kiszenvedett csúznal fogva valami szívbajba ment által. 3. Nem kevesbé kerülte el a szemlélő figyelmét, miként szövetkezik a bőr sárgakóros színezete, kivált obesus egyéneknél a szivbuntaimahhoz, kivált ezeknek utósó kórszakaiban, s milly nagy hatályosságnak a máj s az egész verőczérrendszer bántalmai a szívbajok előidézésében. — 4. Kiviláglik a szoros összeköttetés vagy viszony a csúz, és a verőczérrendszer bántalmai között, akár csak az aranyeres véredényekben (vasa haemorrhoidalia) akár pedig azon életműben , melly a verőczérrendszer központja gyanánt tekintethetik , találjon azon bántalom helyet. — 5. Végre nem hiányzott az alkalom azon csodálandó viszonyt tapasztalni, melly az epekészitő rendszer lázas bántalma, s az ez által föltétezett csúzos köszvénv között létezik, minthogy ez utóso a hánytató által elűzetett. — Miután már most látjuk, hogy a csúzos bántalom olly sokszor kiséri más életmüvek bajait, s hogy ezen külön nevű bántalmak s a csúzos bajok egymást olly gyakran fölváltják : az ezen különnemű betegségek közötti rokonság önkényt kiviláglik. Nem lesz ennélfogva fölösleges kissé szigorúbban fürkészni, miképen föltéteztetik ezen rokonság, a mennyiben az elettani elvek hű betegágyi észrevételekkel összekapcsolva megengedendik. Azon szoros viszony, melly a csúz és köszvény s a szivbántalmak között létezik , egyátalában nem kerülte el a hajdankor orvosai figyelmét; kik közül legelőször A/berlini (Opuscula medica edidit Romberg Berolini 1828) tett említést az érintett viszonyról; nevezetes e tárgyróli jegyzeteket hagyott hátra Hufeland és Kreysiy , ki ezen viszony okát azon antagonismusban kereste, melly a vérkeringés központja t. i. a sziv s a hajszáledények között, mellyek a savós- rostos életmüvekben leginkább szét vannak ágozva, létezik. Hogy illy viszony valósággal létezik, azt tanúsítja a bőrre dörgölt s hajszáledénvek által fölszi-