Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)
1. szám
— 17 — egyébb volt mint az ábrdzat hö'zlb idegének életmüves átalakulást szenvedett törzsöke, s azt onnan következteti, mivel a kocsány helyeztetése és iránya mint szinte szerkezete és szövete is épen azt gyanittaták; mivel az igen sajátságos mind a műtétei alatt, mind utánna , mutatkozó jelenetek az ábrázat közlő idege s ágozatai működésének megháboritását tanusiták ; mivel a műtétel után csak önkénytes mimicus mozgások voltak megzavarva az arcz jobb felében, nem pedig az érzés is; s mivel végre az ábrázatideg összeköttetése az érzidegekkel főleg ahármikeridegből eredőkkel, a műtétei alatti s utánna való fájdalmakat kimagyarázza. Mind ezek szerint az itt előadott eset azt bizonyíthatja, hogy az ábrázatideg törzsöke is velőtaplóvá változhatik s a fültőmirigydag törzsöke gyanánt szolgálhat. Azonban hogy váljon a baj elsőrendüleg a fültőmirigyben vagy az ábrázat közlő idegében lépett e föl, jólehet ez utósó igen valószínű, azt szerző eldönteni nem akarja. — (v. Graefes und v, Watliers Journal.) Fültőmirigy kiirtása Larrey által. Egy 19 éves görvélyes leányka, 13 éves korában könnysipolyt kapott s a nyak bal oldalán létező nyirkmirigyek daganataival küzdött. Az iblany siker nélkül alkalmaztatott egy orvos által. Egy másik orvos a könnysipolyt műtétté J. L. Petit modora szerint. Ez idő alatt a görvély újabb előhaladást tett, a megdagadt nyirkmirigyek fölnyomultak a fültőtáj fölött , s a száj bensejében is kidudorodást képeztek. Hasgató fájdalmakat gyakran érzett a beteg, s a beszédben és evésben gátoltatott. L az iblany használatával fölhagyott s a jobb oldali torkolatvisszeret megnyitván bőséges vérbocsátást eszközlött, hogy az agyra történő torlódásnak elejét vegye, mi az által tartatott fön, hogy a nyakdagok a vér visszafolyását gátolák , ezenkül több izben véres köpölyöket alkalmazott, mellyeknek hatását higanybedörgölések s nyomások által támogatá. Ezen gyógymód által sikerült neki a dagot felényi tériméjüvé tenni. A megmaradt dag kemény s kissé mozgékony volt, s egy helyen hullámzás vétetett rajta észre. L. szükségesnek ítélte a kiirtást azon meggyőződésnél fogva, hogy a fültőmirigy a szenvedő életmű, melly már vagy rákos olfa4
