Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

10. szám

- 180 — daul mindjárt a közösülés utánni napon mutatja magát az orvosnál; a fityma és a makk lehámlásokkal (excoriatio) van beborítva , mellyek nem bujasenyves jelleműek , de 5—6 nap múlva valóságos bujasenyves fekélyekké alakulnak át. Itt a lehámlások a közösülés alatti helybeli izgatás által eredményeztettek , az átalakulás ellenben a kóros elem fölszivatásának következménye. Ezen eset egyszersmind azt is tanúsítja, milly helytelen a beoltás következtébeni pattanás támadását, a közösülés következtébeni bujasenyves fekély kifejlődésével összehasonlítani. Szerző e tárgyról egészen Baumés szerint okoskodik, kinek munkájából nézetei fölvilágositására több példákat szorul szóra idéz föl, csak abban nincs vele egy véleményben , hogy a méreg a mesterséges beoltás után elébb a helybeli kórjelt gerjeszti a beoltott helyen , s erre következik osztón a fölszivatás. Sőt inkább ő azt tartja, hogy a gerely által eszközlött izgatás, a fölszivatási erőt fölmagasztalja s a hám alá vitt mérget a fölszivatásra legkedvezőbb körülmények közé helyezi. Szerző állításai rövideden következők: az átalános fertezés a közösülés alatt egy pillanatnyi, a méreg behatása az egész életnűíségbe azon idő alatt történik, melly a fertező közösüléstől a bujasenyves kórjelek föllépteig eltelik, az 5—7-ik napon beköszöntő kórjel csak az életműség ellenhatásának eredménye, nem pedig helybeli baj; a beoltás alkalmával a méreg azonnal fölszivatik, az életmiíségrei hatása is közvetlen megtörténik, de kevésbé hatályos s kevésbé átalános, mint a közösülés alkalmávali fertezésnél; az ez által képezett pattanás ellenhatási , nem pedig helybeli működése az életműségnek. Ezen állításokból szerző következő tehátlatokat von: 1. Hogy a beoltás által a bujasenyves fertezésnek tétetik ki az ember. 2. Hogy a pattanás kiégetése a fertezést nem képes meggátolni. 3. Hogy mérgezés s átalános bujasenyv annál könnyebben beköszöntenek , minél több beoltások történnek egy és ugyanazon egyénen. 4. Hogy a beoltás veszélyes bánásmód , mellynek következményei az érdekelt személyre nézve föl nem számithatók. — első rendii bujasenyves fekélyek égetésének kártékonyságáról Szerző az itt előadottak szerint természetesen egészen át van hatva. (Jólehet ez ellen a mindennapi tapasztalat kiáltva