Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

10. szám

— 177 — Így tehát a beoltásra alkalmas idő leggyakrabban eltelik , mielőtt az megtörtént volna, s a beoltás eredménye tagadólag üt ki, jólehet a hűdcsöben fekély van jelen. A baj ezek szerint olly gyógymódot igénylend, mellyet a beoltás hasztalannak nyilvánított, s átalános bántalmat idézend elő, mellynek lehetsége a beoltás eredménye által megtagadtatott. A fekélyből eredő genyt továbbá nem lehet a látás által megkülönböztetni attól, melly a hiídcső takonyhártyája más helyén választatott el; s e szerént megeshetik , hogy a beoltásra alkalmazott elválasztásban legkisebb mennyiségű fekélygeny sem oglaltatik . s igy a beoltás szükségkép eredmény nélkül marad épen ügy , mint ha az ember a fölületes dobgenyt oltotta be. Az itt előadottakból kiviláglik , hogy csak a beoltás tevőleges eredményének lehet kórhatárzati érvényessége , inig a tagadólagos nemcsak hogy nem használ, de sőt inkább a beteget rosz következményeknek teheti ki. Szőnyegre hozza ez alkalommal szerző még azon kérdést is, hogy váljon kétségen kivűli dolog e az, hogy a takár nem lehet bujasenyves természetű hanem csak azon esetben ha egykorúiig fekélyek vannak a húdcsőben s hogy föl lehet e azt Ricortl-al tenni hogy minden takár, mellynek elválasztása különböző kórszakokban beoltatott, a nélkül hogy eredményt idézett volna elő, egyszerű bántalmat képez s bujasenyvet föltétezni képtelen. — Először azt tartják, hogy a takár sok más okok által is támadhat, nem csak a ragályos elem által, igy például némelly italok , meghűlés , havitisztulás alkalmávali közösülés stb. által. — Larger Algierban sok katonáknál húdcsőlobokat tapasztalt , jólehet hónapoktul fogva nem társalkodtak a népességgel. A betegség nem volt heves, s nem is tartott tovább néhány napnál. Larger ezen baj okának a békahúst tekinti, mellyel a seregek ezen idő alatt éltek. Végre azon egyéneknek , kik hiídcsőszükülésben huzamos ideig szenvednek , szinte folytonosan van kifolyásuk , melly egyébiránt közösülés által nem terjesztetik tovább. (Igy van a dolog az aranyér által föltétezett takárral is stb.) Lényeges jelleme ellenben a valóságos takárnak a ragályosság. A kifolyások természete tehát különböző s a különbség nem egyedül a csipőssége vagy izgató sajátsága által föltéteztetik. Idegen szerző azon állítástól is hogy a takáranyag szinte olly mérges szerkezetű ,