Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

8. szám

- — 150 — kiáltani telyességgel nem tudott, jólehet sem nehéz légzése sem croup-köhögése nem volt; a hangtalanság halálaig tartott , s egy vérköhögési roham által idéztetett elő. — A hangrés szinte egészen bezárult rostos lerakodások által, mellyek az alsó és fölső hangrésszálagokat boriták be s a góg üregébe nyúltak. A bal tüdő alsó karélyának fölső, hátsó részén egy nagy szabálytalan alakú barlang találtatott, mellynek benseje szemcsés tekintetű volt; álhártya nem borítván be a barlang falait. A tüdütérnek 2—3 ága vonult ezen barlangon keresztül, mellyek közül csak egy találtatott megszakadva a barlang közepén. Ezen tüdő miként az iménti esetben is nagyobb és szilárdabb volt mint a jobb oldali, mellyben szinte gümős lerakodások léteztek. — Az itt közlött esetek közül az első annyiban érdekes , hogy például szolgál a Bctyle által leirt fekélyesedő tüdővésznek (phthisis ulcerosa) ügy látszik hogy itt egy gümős barlang megfenésedett, s a tüdőnek egy része föloldozódott s valószínűleg csak erőmüvi okok által, minthogy a szomszéd részekben semmi nyoma sem tapasztaltatott a meilhártyás lobnak s a rendes óvó bedugulása az ütér ágának nem talált helyet; inert az edények átjárhatók maradának s a pusztító evesedési kórfolyamnak engedőnek. — A második esetben igen szembeszökő volt, hogy a gyomorban vér találtatott. Bajos elhatározni hogy az itt találtatott vér fekete szinét egyedül a gyomorsav vegytani hatásának kell e tulajdonítani . vagy pedig azon körülménynek , hogy a tiidütérből közvetlen a gyomorba jutott. — A haimadik esetben végre következők voltak nevezetesek : 1. A gyermek fiatal életkora. 2. Azon sajátságos buja sarjadzások , mellyek a hangrést szinte egészen bezártak , a nélkül hogy szűkülést (Strictur) nehéz légzést vagy más bajokat idéztek volna elő, kivévén a hangtalanságot. 3. A barlang szemcsés tekintete s a beborító hártya hiánya. 4. Azon tüdő túltengése, mellyben a barlang képződött. Ezen állapot; melly a második esetben is előjött, a gümők kifejlődésével sokkal gyakrabban van csatlakozva, mint közönségesen gondolják. Ha ez folytatandó fürkészések következtében több esetekben is igy fog találtatni, akkor módosítanunk kell ezen állifást, hogy a tüdők aszkóra mindég a gümők első kórszakait kisé-