Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

5. szám

— 96 — Fölhívás a Budapest közti Dunán veszélybe jutottak megmentésére czélzó intézet alakítására. Még fülünkben hangzik a segedelem nélkül vizbe fulladok szivrepesztő jajgatása, élénk még emlékezetünkben azon szomorú eset, melly folyó juliusban közel 20 szülőt, több elhagyott árvák attyát s annyát , tehát szintannyi családoszlopot a Duna hullámiba temete. Ha ezen eset sem képes bennünket részvétlenségünkből, mi mellett évriil évre annyi emberéletet a Dunába veszni látunk , fölriasztani: akkor bizonnyára méltatlan panaszkodunk , ha tovább is rajtunk azon sötét hatalom uralkodandik } melly évenként erne vary ama csa • ládkörbül több emberéletet szakit ki magának , bullámoknak adván azt áldozatul. Hogy nagy azon szám , mellyel Budapest között emberek vizbe balnak, aligha szükséges bizonyítgatni, előadandjuk azonban ezen szám mennyiségét olly bizonyossággal , minőt hijányos statistical adatok szerint szerezni lehete. Minekelőtte ezt tennénk , szükségesnek látjuk érinteni, hogy azoknak számát, kik év lefolyta alatt a vizbehalás veszedelmébül megmenteinek^ hivatalosan nem tudjuk, valamint azokét sem , kik Budapest közt esnek a Dunába , de a folyam által messzebbre vitetnek. Ezen két oknál fogva könnyen érthető , hogy Budapest közt a Dunábul kihúzott holtak száma csak közelítőleg sem teszi a valódit. 1826—1841 kig a pesti oldalon 304 halott húzatott ki a dunábul, a budai oldalon pedig, hol csak 1838—1842-dikig birunk hivatalos adatokkal 46. Pesten tehát átalánosan 19, Budán 11 ember vesztené a Dunában évenként életét. Ha az itt előadottnál, Budapest közt több ember évenként a Dunában halálát nem találná is — mit azonban fönebb a legnagyobb valószínűséggel föltevők, még is igen elég ok ez arra, hogy bennünket férfias cselekvésre fölhívjon. Azonban tagadni nein lehet, hogy ha a halál ezen neme ellen, erősen nem intézkedünk később a vizbebalók száma az ikerváros további kifejlődésével s virágzásával bizonyára nagyobbodni fog, mert egy részrül, minél terjedtebb s gazdagabb leend a testvérváros, annál in-