Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)
5. szám
— 9 1 — kel birának ehló'deink a vizelbf minémüségeire s ezeknek bizonyos kóráliapotokkal való viszonyaira nézve, miért is reményli, hogy a most buzgéan íízött kórvegytan az elveszített tant dúsan pótolandja. Dr. Jankov ich. A gyakorló orvosnak nagyon szükséges minden egyes esetben azon viszonyokat pontosan kikutatni, mellyek a helybeli s átalános baj közt léteznek; mert ezen viszonyok szerint a gyógyítás is módosítandó; vágynák átalános betegségek, mellyek soha nem helybelisülnek, mások ellenben helybeli bajt idéznek elő, vagy ezzel végződnek. Ezen viszonyokat kikutatni legnehezebb a bőrbetegségeknél, meJlyeknél többnyire bizonytalan: helybeliek e vagy pedig átalános bajnak kórjelei s következményei. Dr. Schlesinger. Az átalános s helybeli kór közti viszonyok ismeretét a gyakorló orvos semmikép nem nélkülözheti, e részrül még szükséges volna azon föltételeket s körülményeket kikutatni, mellyek közt helybeli baj átalánossá s viszont ez amazzá alakulhat. Előadó véleménye szerint az idegekkel dúsan ellátott életmüvek bajai könnyen átalános bajt gerjesztenek. Azonban többször nagyon nehéz bizonyossággal az átalános s helybeli baj közti viszonyt meghatározni,mit előadó kóresetekelősorolásával bizonyita. Dr. Eckstein. Csak úgy lehet az egyes betegség bensejét pontossággal kikutatni, ha ugyanazon beteget több különféle orvosi segédtudományokban jártas ügyértők vizsgálják meg, egyik p. o. élettanilag, másik vegytanilag, a harmadik gyakorlatilag; azonban az illyes kutatások csak kórházban telyesithetők. Dr. Schmidt kételkedik, hogy láz lehessen jelen mint átalános baj helybeli nélkül, melly bizonyara jelen van, csak nem ismertetik meg. Dr. Schlesinger. Jó és czélirányos ugyan a kórházban végbevitt vizsgálat a betegek mennyisége miatt, azonban sokat tehetünk a magángyakorlatban is, s nevezetesen ez a következetesen vagy látszólag meggyógyult 8 *
