Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
17. szám
— 399 -halvány vörös színt ölt magára, mi ismeretes ellenhatása a kesrenynek. Ezen kövek szármozását igen könnyen ki lehet magyarázni. Mihelyest a vizelletben akármi oknál fogva szabad könlegeg fejlik ki, az ez által fölolvasztott vilsavas keseréleg, mint vilsavas kcniegeg-k eseréleg lecsapatik, s kedvező körül, menyek között lassankint terményeket képez. 6. Vilsavas mészé leg } és vilsavas könleg eg-keseréleg vegyük felől alakult húdkovek nagyon gyakoriak, névszerint pedig minden kövek , mellyek idegen nemű bélcze (nucleus) körül képződnek, ebből állanak. Meglehetős nagyságra növekednek, fehérek, majd réteg nélküliek, s illyenkor igen puhák föld, krétaneműek vagy egészen likacsosak, majd ismét rétegekbül állanak s illyenkor nem poriékonyak hanem meglehetős szilárdak. Bensejökben néha üregek találtatnak, mellyekben vilsavas könlegeg-keserélegből álló jegeczek léteznek. A két alkatrész egymáshozi viszenya nagyon különböző; majd a könlegeg-keseréleg van nagyobb mennyiségben jelen , s akkor ezen kövek a forrasztócső előtt nagyon könnyen megolvadnak; majd ismét a mészsők túlnyomó mennyiségűek, s illyenkor igen nehezen vagy épen nem olvadnak meg. Ezen sajátságuknál fogva, hogy t. i. az olvasztócső előtt könnyen megolvadnak, olvaszható húdköv éknek is neveztettek. Az illy nemű kövek mind az izzásnál , mind a haméleglűggali bánás alkalmával könlegeget fejtenek ki. A savakban tökélyesen fölolvadnak, a nagyon föleresztet eozetsav csak a vilsavas könlegeg-keseréleget olvasztja föl, s a niészsó nagyobb részét olvadatlan hagyja. Ha ezen húdkövek olvadéka kön-halvagsavban (Chlorwasserstoffsüure) vagy legsavban szinte közönyösittetik, s azután sőskasavas könlegeggel vegyittetib, a mészsó nagyobb része lecsapódik, ha már most túlnyomó mennyiségű égető könlegeg adatik hozzá, a vilsavas könlegeg-keseréleg is lacsapódik. A már emiitett vilsavas sókon kivül vannak még ezen hűdkövekben igen gyakran más anyagok is : hűdsav , hűdsavas sók, szénsavas és sósbasavas mészéleg stb. Ezen kövek szármozása épen olly alapokon nyugszik , mint az elébb emiitetteké, t, i. könlegeg kifejlődésén, mi által a vilsavas sók lecsapatnak s kedvező körülmények között terményeket képeznek.
