Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

17. szám

— 396 -gyon kiilöníele vegytani szerkezetök van , azon okok ezerint meliyek képződésökre alkalmat szolgáltatának. Majd csak egy rendbeli alkotó részök van, majd több rendbeli anyagok vegyületéből állanak, s azok szerint különféle neműekre osztattak, meliyek az emberi húdköveknél következők: 1. Húdsavból alakult kövek. Ezek a hűdkövek minden nemei között leggyakrabban jőnek elő , rendesen v örösbarnás , vagy sárgás, ritkán fehéres szinezetűek; fölületök majd sima, majd apró kerekded dudorodásokkal jellemzett; nagyságuk igen különböző. Törésök majd jegeczes leveleges , majd földes, rendesen uyilván észrevehető concentricus rétegekből alkotvák. Meglehetős kemények elannyira, hogy késsel épen csakhogy vakarhatok Igen ritkán , sőt szinte soha sem állanak tiszta húdsavból, hanem ehez szinte mindég a vizellet festanyaga vegyittetett, innen van sárgás vagy barnásvörös szinök; ezenkívül van bennük beszáradt nyálka, melly a húdsav kötszerét képezi, s niég rendesen csekély mennyiségű húdsavas égvények, hűdsavas mészéleg, ollykor sóskasavas, vilsavas mészéleg és vilsavas könlegeg-keserélcg Ezen kövek minden sajátságaival bírnak a húdsavnak; vizben olvadhatlanok (csak a hozzájok vegyitelt húdsavas égvények vonatnak ki beiőlök vízzel húzamos főzés által) hamaglúgban fölolvadnak, s sósavvali telítés által a húdsav ezen olvadékból lecsapódik. Szénsavas hamélegben könlegeg kifejlődése nélkül olvadnak föl (ha nincs bennök húdsavas könlegeg, vagy vilsavas könlegeg-keseréleg). Legkönnyebben meg lehet őket ismerni legsavbozi (acid, nitricum) viseletöknél fogva. Ebben könnyen fölolvadnak pezsgés közben; ha ezen olvadékot gyönge melegnél elgő/ölfefi az ember s azután a maradékhoz könlegeget ad , előáll a húdsávat jellemző ismeretes bársonyszin (Purpurfarbe). A forrasztócső előtt kozmás szag kifejlődése közben égnek meg, s rendesen tűzálló égvények s mészbőli maradékot hagynak hátra. A húdsavbóli kövek mindég afönebb 1. szám alatt előadott módon támadnak, a húdsav vizelletbeni túlnyomó mennyisége által, melly mára vesékben vagya húdhólyagban kiválik . s nyálkával szövetkezvén terménnyé változik.