Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
17. szám
— 394 -Minden állati termények legczélszerübben osztályoztalhatnak ollyanokra 1. Mellyek az állati elválasztási folyadékokban képződnek s ollyanokra 2. Mellyek kórfolyamok következtében támadnak az életmüvek bensejében. Az első rendbeliek leggyakoribbak s vegytani tekintetben legérdekesebbek; ide tartoznak a hűd- epe- nyál- bélkövek, stb. Ezek mindég tisztán vegytani úton képződnek , azon különféle folyadékokból, mellyekben előjőnek, lecsapódó üledékek gyüleméből, összetorlódásából. Az illy remű termények képződésére különféle föltételek adhatnak alkalmat; eddigelé csak a következőket ismerjük: 1. A testbeni folyadékokban , névszerinl azokban, mellyek kiiiritésre rendeltetvék, fölolvadott anyagok léteznek, mellyek a folyadékhoz csak könnyedén köttetvék, s abból a testen kivűl csakhamar, de a testben is bizonyos idő múlva önkényt csapadékképen válnak ki. Ha már valamelly folyadékban, kóros befolyások következtében bővebben vannak illy nemű anyagok mint rendesen ; vagy a különben szabályos szerkezetű folyadék húzamosabb ideig tartóztatik vissza az életmüvezetben, mint rendesen: ezen anyagok vagy átalánosan vagy részletesen szilárd állapotban válnak ki, s ha ezen folyamat több izben ismételtetik termények képződnek. így támadnak a hűdsavból álló hddhólyagkövek , igy a nagyobb részint epefaggyalból (Cholesterin) álló epekövek. — 2. Valamelly állati folyadék meghatározott alkotó részeinek mennyisége nem nagyobb mint rendesen , de a folyadék olly vegytani változást szenved, hogy azon föltételek, mellyek által némelly anyagok abban fölolvadva tartatnak , elenyésznek , s ekként ezek a vegytani törvények szerint kiválnak , csapadékot képeznek. így történik p. o. a hűdkövek képződése vilsavas mészélegből (phosphas calcariae) nielly a rendes szerkezetű vizelletben szabad sav által van fölolvasztva. Ha a vizellet akármi oknál fogva, mint például növenysavas égvények használata vagy geny vizellethez keveredése által, égvényes ellenhatásává lesz, a vilsavas mészéleg nem maradhat többé fölolvadva, s annálfogva lecsapódik. Epen úgy létezik minden állati folyadékban vilsavas keseréleg (phosphas magnesiae). Ez magábnn, a vizes folyadékban fölolvad, de
