Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 381 -­zi elő; mi által a bél töredékenyebb lesz, s az izom rétege elveszti izgékonyságát következőleg kitágulhatási képességét is. Ide járul még egy más, inkább erőmüvi ok. A fölső szom­széd bélrész t.i. rendesen tele van folyékony bélsárral, melly amazt kifeszíti s a súly törvényei szerint a medenczüregbe nyomja , mig a sokkal könnyebb sérvhurok magától emelke­dk, s ennél fogva a bélsár bemenetelének természettanilag ellenszegül. A fölső bélrész már most, az összegyülekező bél­sár általi kifeszités következtében lassanként elbénul, vagy legalább összehuzódékonysága annyira megcsökken, hogy a gelisztaképü mozgást (motus peristalticus) nem folytathatja. Ha ezek szerint a kiszorult sérv visszahelyezése utáni székre­kedés, részint az összeszorított bélhurok szűkülésén, részint a fölső bélrész szélhüdésén alapul; úgy látszik , hogy a leg­gyakrabban használtatni szokott lágyító borogatások, nem egé­szen czélszerúek. Ezek ugyan a bélhuzam alsó részét munkás­ságba helyezik, de itt fő dolog, épen a behuikolás fölötti részt izgatni, mit csak belső , erős hashajtó szerekkel érhe­tünk el, mellyeket a következő napokban is , mind addig mig a kellő hatás be nem áll, folytatni kell. — (v. Graefes und v, Wat hers Journ ) T. BJ Gyógyszertan. Gyógytani észrevételek a börhántó szerekről. Mióta Tomassini az olasz orvosok és természetvizsgálók Turinban tartott gyűlésében azon óhajtását nyilvánította , vaj­ha meghatároztatnék váljon erőmüvi, vegytani vagy égetési külbőrön történt működések által töröltetnek, vagy szelidit­tetnek vagy vezettetnek e el a belső bántalmak? Dr. Bini a bőrhántó szerek hatása módjáról folytonosan gondolkodott, 8 erre nézve következő eredményekhez jutott. 1. A bőrhántó szerek hatása módja nem vegytani. Erre néz^e vagy a parányok rokonsága átalában , vagy a kőrösbo­garpor, vagy legalább ennek egy alkatrészének assimilatiója kívántatnék, de az sem nem assimiláltatik, sem nem keves­bittetik, sem el nem enyészik, minek pedig a vegytani hatás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom