Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— ;368 — nek véghez, úgyhogy mind azt kevés szóval kifejezhetni s könnyen áttekinthetni. — Ugyan is Számos eredményekből kiviláglott, hogy az állatok valóban nem egyebek meyégési készületnél, mikben folyvást széneny emésztetik föl, mi aztán szénsav alakban a légkörnyékbe visszatér, hol a szüntelen megégő koneny mindegyre vizet szül , mikből aztán a légzés munkálata által szabad legeny gáz, a hugy által pedig a könlegeg képében választatik ki. Ha már az állatországot, mint egészet, gondoljuk magunknak ; úgy az folyvást szénsavat, vizpárát,legenygázt és könlegeget ád ki magából, négy olly egyszerű anyagot miknek alkotása a légkör alkotmányával legnagyobb rokonságban áll. A növények rendes életmnnkássága tehát fölbontja a szénsavat, midőn a szeneny rögözteiik , az éleny pedig kitaszíttatik ; szintúgy a vizet is, ennek könenyét megtartván , élenyét pedig kitaszítván; a növények pedig vagy egyenesen a légkörnyékből, vagy közvetve a könlegeg és a legsavból vonják magokhoz a legenyt, s e szerint az állatokéval, minden tekintetben ellenkező szerepet játszanak. Míg az állatok e négy anyagot folyvást készítik, az alatt a növények azokat szüntelen fölemésztik. Mit amazok a légnek átadnak, azt ezek abból szünetlen elvonják, úgyhogy bizton állithatjnk , az állatok s növények életmüves elemei a légben létezvén , e teremtmények nein egyebek összetömött légnél. De öregbedni fog csudánk , ha elgondoljuk azt: hogy az állatok mindez anyagokat a növényországbol nyerik. Ebben létezik az életmüves anyag roppant laboratóriuma; itt képeztetnek az állati s növényi anyagok , és pedig a lég rovására. A növényekben elkészítve , ezekből átmennek a fűevőállatokba, mikben részből szétbontatnak , részből az állati szövetekbe lerakatnak. Majd a fűevőkben földolgozva, ezekből átmennek a husfalókba, mikben újra egy részök szétbontatik, más i észök pedig az állati test szükségeire fordittatik. Végre ezen életmüves testek részint még az életben, részint halál után, midőn már újra életműzetlen anyagokká változtak, megint visszatérnek a légkör-