Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)

16. szám

— 362 -­kodik, úgymond többnyire, de néhány csorvás váltólázat is veve észre. Dr. Schlesinger csúzos jellemet láta többnyire, sze­rinte a csúz nem ritkán rendkívüli ideges alakú, egy il­lyes esetet elő is ada, mellyet végzetével részletesen le­irand. Dr. Flór. Kórházban a betegek száma még mindég kisebbedik, a betegségek csorvás és csúzos jellemüek, a hagymázok száma ugyan növekszik; azonban ezen kór most többnyire jó kimenetelű. Dr. Halász. Az orvoskari kórodában gyógyított be­tegeknél főkép a csorvás jellem mutatkozék , melly hu­ruttal mell- és hashártya — nemkülönben májgyuladással szövődik össze ; azonban noha csak lobellenes gyógymód alkalmaztatott minden csórva elleni szer nélkül, a lobbal együtt emez is elűzetett; később a csúzos jellem fejlődék ki s azontúl fattyú- és vöröshimlő is vétetett észre. Dr. Tessétiyi a kórjellemre nézve az elősoroltak­hoz csatlakozván, az érintett egyes betegségeken kivűl vörhenyt is gyógyíta. Dr. Rechnitz a hurutos s csúzos jellemet csorvás­sal látta szövetkezve, s minden ebbeli betegnél az agy­felé veve vértódulást észre; a köszvényesek roha­mokra többnyire most mutatnak hajlamot. 3. Ezután az utóbbi ülésben félbeszakasztott érteke­zés a gümős tüdősorvadásrul foly tattatott. Dr. J ankovich. A tüdősorvadást gyakorlati szem­pontbul véve, főkép szükséges hogy különféle alakait pontosan megkülönböztessük, ezek iránta régi orvosok, kik minden tüdősorvadást genyedésen véltek alapulni, épen úgy hibáztak, mint az újabbak, kik minden tüdő­vészt gümős tüdősorvadásnak tartanak, mert noha ezen utósó leggyakoribb ugyan , még is vannak a tüdősorva­dásnak más nemei is, mellyeket megkülönböztetni a gyó­gyításra nézve is nagyon szükséges; ismeretes hogy ve'r­tódulások, vérdugulások és gyuladások a lélegző műszerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom