Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 2. kötet, 1-26. sz. (1842)
6. szám
— 88 — dig önkényt izzad úgy, liogy inget valtania kell, szükségtelen a mesterséges izzasztás, és a gyógyulás, melly az illy öukénvtes izzasztásra következik , valamivel későbben áll ugyan be, de sokkal gyökeresebb és állandóbb. Minél többet izzad valaki, annál kevesebb más bőrcrisis várható, p. o. kelevények, sömörök, stb. Nem minden gyógyuláshoz szükséges az izzasztás, sőt a baj mineműségétől függ, a testnek mellyik nyílásán tisztuljon, vagy egy vagy több úton e ? — Ott, hol a test más úton tisztulni készül, izzadás helyett folyó hasmenés , csipős, nagy búzú szokatlan színű vizeJlés, vérzés , takonyfolyás stb. áll be, de mindezeknek van közös ismertetőjelök , valljon a testnek javára vannak e , azaz : igazi ci isisek e , s ez a jel: a könnyebbülés , melly napról napra nagyobb és minden egyes ürülés után érezhetőbb. Néha a crisis félbeszakad , kis időre elhallgat, de azért ínég nem mindég következik, ho<:y a test egésséges, sőt ez alatt csak pihen s készül újabb nagyobb crisishez, mit a tapasztalt és figyelmes orvos megérez. A czélszerú gyógyítás közben, ámbár szenvedni látszik a test, még is nemcsak nem fogy vagy gyengül, de szinte erősödik, izmosodik , az étvágy majd hihetetlen fokra nő , az emésztés bámulandó sebességű , a kedv borultlan derűit, az álom s más életműködések rendesek , és különös gyönyörrel öszv ekapcsolvák; mi ha crisis után a zuhannyali folytonos élés daczára is havakig így marad , nem lehet kétség tökéletes egésségről , sőt űjásziiletési ől; az illy szerencsésnek csak azt kívánhatni, hogy az élet örömeit úgy éldelje , hogy az ezekkeli élés a testnek működéseit sohasem zavarja meg többé, De vannak e gyógymódnak is határai, mellyen innét és tűi nem terjed ha falma ; ide tartoznak minden esetek, midőn valamelly az életre szükséges rész romló félben 1 even, a naponkint enyésző életet foltozni, az el nem távoztatható kői jelenségeket fedezni — palliálni kell ; p. o. tüdő vagy más nemes rész genyedésében, sorvadásában , a nagyobb fokú vizkórban a végső vénségben ; továbbá görcsökben és más bajokban, mellyek valamelly kijavíthallan testhibán alapulnak, p. o. csontkinövésen, idegfajuláson, stb. mindez esetekben fölizgattatva az életerő, minthogy czélt nem érhetne , maga magát emésztené meg haszontalan töredések által; ez esetekben iegfölebb is az enyhítő módnak van helye. Vannak ismét számos esetek,