Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 2. kötet, 1-26. sz. (1842)

2. szám

— TI — szétszórva, lencsealakkal, szaggatott szélekkel bírtak, tapin­tásra valamennyire érdesek lévén nyomásra elenyésztek , kü­lönben alig lévén a bőr felett tűlemelkedettek , majd mélyebb majd világosabb színűek valának. Ezen külön szaporasággal biró küteg viszketést nem okozott a betegeknél, talán mivel a közérzet (coenesthesis) igenis megváltozott. — Idő előtt csak legritkább esetben tünt el, ha pedig rendes időben elenyészett, közönségesen elitélés nélküli labadás követé azt. B. Hagymázos bíbor nélkül (sine purpura typhode.) Hol tetszőleges javulás mellett hetedik napon semmi kü­teg nem mutatta magát, ott a kelemetlenebb testi meleg jobban égetett; vörösebb lett az ábrázat, a szemek edényei vértől duz­zadtak , s a láta összehúzódott. Az orrszőrök lassanként por­tul lepettek , az ajkak és nyelv kiszikkadtak. A nyelvet fede­ző fehérded nyálka később sárgás , utóbb barna színt ölte ma­gára, vagy ennek eltávozásával a nyelvszömölcsök is ele­nyésztek , s az illyes nyelv mintegy simának tapintatott. A kerekded szélekkel biró nagyobbodott nyelv is végre kisebbre változott, az illyen reszkedő nyelvet nehezen nyújthatván elő a betegek , néha intés nélkül vissza sem húzták a szájüregbe. Aehány nap múlva több hosszant és keresztbe eső repedések által több udvarokra oszlottá nyelv fólülete , miért a hang da­dogóvá vagy sziszegővé változott, sőt gyakran csak nedvesí­tés után lett érthetővé, ezen nyelvszárazsággal torok és gőg­epedés is köttetett össze. A köhögés által előidézett köpések annyira tapadékonyak valának , hogy csak nagy fáradsággal sőt néha épen nem lehete azokat kikehelni, miért is a szájpad­láshoz tapadó takony heregést okozott, vagy pedig a beteget tátott szájjali lélegzésre kényszerité. Hol torokszárazság volt jelen, ott a kiköpés némelly esetben vérrel vegyest volt, holott különben sárgás színnel birt. A nappali álmosság és kábultság éjjeli álmatlansággal vál­togaták egymást, előbbi esetben vagy nyugodtan feküvének betegeink, vagy oktalanul fecsegtek, azonban megintetve, visszaeinlékezének ép eszméikre , s ezen elmejátékokat át is láták ; utóbbiban nehezen tértek eszökre , s ba igenis , azon­nal ismét magukon kívül estek, többnyire futásra mutatának hajlandóságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom