Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 2. kötet, 1-26. sz. (1842)

1. szám

— 9 —Jett egy hét alatt a mérgezés minden jelenségei eltűntek. — (Med. Annál Bd. VII H/t. 3. 1841) Mérgezés szoralfal (strychnina.} Egy 46 éves rásztkóros féríiu , kiürítvén méregpoharat, esakkamar kimúlt avilágbul. Halál után 20 órával következőket lehete találni a holttesten: a holttest merev, hasa pufadt , tetemén mindenütt fekete-kék halálfoltok , szemei félig fkinyitva voltak , látái kitágultak. Gyomra kissé puffadtnak , mája nagynak, fekete vérrel duzzadónak találtatott. Az epehólyag kiesi, a hasnyálmirigy nagy, feketés szinü , a lép kemény, fekete vérrel teli volt. A belek és fodorháj visszerei szinte fekete vértől duzzadtak, a tüdők vérrel telve voltak. A gyomor, a nyelcsőtül egész a nyombélig leköttetvén, tartalma vegytani vizsgálat alá vétetett. (Schweizer. Zeitschrift, líd. III. H, I. ii. II. 1841.) Mérgezés iikörke loncz boy íjakkal (tonicera xylosteum.) Dr. Blattman egy beteg gyermekhöz hivatván, következő jelenségek mutatkoztak nála ; nagy vértorlódás a fej és mell felé, mély álom félig nyitott szemmel, gyakori rángások fogaiban, kisé tágult láta , fényiszony, vörös köt hártya , száraz ajak, siettetett lélekzés , besüppedt has, kivált a köldök tájékán, hideg végtagok: 110 érverés, kicsi, lágy, rendetlen. — A kihányt nyálforma folyadékban az említett bogyó héját lehete találni. Hathatós lobelleni és elvezető gyógymód mellett csakhamai helyre állott a gyermek egéssége. — Dr. H. próbát tőn az említett bogyókkal egy mókuson , 7 szem néhány óra mulv a veget vefe eletének. Honnan dr H. mérgesnek nevezi e növényt , mellynek mérge szállékony, mit ő abbul kiivetkeztet , hogy a régen szedett növény ugyancsak mókusnál, nem okozott halált, s aztán meg abbul is, hogy nedvsúrüt (roob) készítvén belőle egy gyógyszerárussal, elgőzölögtetés közben olly látásbeli gyöngeséget okozott , hogy szinte félóráig ködösnek és homályosnak látszott előtte minden tárgy. (Ugyanott.)