Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

3. szám

4? — végre pedig hivesitő (?) levelekkel kötözgetik. Itt nyilván frz állati szénre (curb, animalis) kell emlékeznünk , minek úgy ts van (ismeretes kőkem (scirrhus) és rákellenes hatása.) 14. Ha a most érintett baj ezen gyógyszernek nem engedne , a kerti zsázsát (lepidium) fölforralván vizben, az edényt a beteg tag alá helyezik, hogy gőze a fekélyekre áradjon. Ha a főzet hűlni kezd , akkor a szenvedő rész mosatik vele mindaddig, míg csak a ragálynak minden nyoma elenyészik , s most egyenlő mennyiségű olvasztott ószalonnábol, friss fagyából, kevés sárga viaszból és szinte kis mennyiségű gyantából és tömjénből készített tapasszal fedezik a gyógyulásnak indult sebhelyet. 15. Barmok szájfájásánál, nyálfolyásánál és fogmozgásánál a fagyalfa (ligustrum vulgare) főzetet használják. 16. Sertv ések torokfájásában a furkkóró (verbascum) vagy közönséges bortorján (arctium bardana) fözettel élnek. 17. A kulyabenge (rhamnus frangula) ifjabb hajtásinak lefosztott héjával szarvasmarhánál biztosan indítják ínég a rekedt ganéjzást. fi Jr. Weitenicebers Beitrüge zur Medicin und Chirurgie. Mai u. Juniheft) r Uj tapasztalatok. Nad áltjt szívásra ingerlő szer. A fölrakandó állatokat egy csészében friss sörbe kell ereszteni , hol mindaddig hagyassanak , míg csak élénk mozgás által elevenséget árulandnak el; — most hirtelen kivétetve, bámulásra méltó gyorsasággal ragadnak a test fölületére, s a vért mohon szívják ki. (Ugyanott.) FI. Nyálfolyás ellen gyógyszer. A scopolina afropoides-böi készített vonatot nyálfolyás ellen először jeles hazánkfia Lippich előbb paduai most bécsi tanító ajánlá , de azolta fekélyekkel szövődött higanyos nyálfolyásban Dr. Felsachlich-nak is legjobb szolgálatot tett.— Belőle egynapra 2 s/.emer elégséges, mert különben igen könnyen kábulást hozhatna elő. (Ugyanott,)