Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

25. szám

— 395 —­gyen tehát szabad, régiek példájára a hamv vedret inkáb olly képekkel koszorúzni. mellyek hatalmas szálakkal a virító lét­hez szövetkezzenek. E feladatnak, úgy vélem , leginkáb meg­felelhetek, ha éltének rövid történetiratát bocsátandom előre, azt lelki életének némü vázlatával kisérendem , kogy abból az ő — mint gyakorló orvos és mint e társulati tag — élete előnk­be tűnjék; végre pedig megemlítem, mikép volna pótolható társulatunknak e vesztesége, mit leginkább colíegialis viszo­nyaink méltánylása által remélek elérhetni. Szuhány Márfon 1792-ben ltochfalván, Gömörmegyében, szegény, de tisztes szüléktől származott. Gyöngéd korában el­vesztvén attyát, ez által elég korán megismerkedett az élet bajaival. Tanulnivágya a rozsnyói iskolába vonzá őt, hol Sár­kány és Farkas professorok alatt 1808-ig a magyar és latin nyelvet tanulá. Ekkor a német nyelv kedveért Eperjesre ment, hol a hires Karlovszky Zsigmond tanítványa lett, ki lelkében a régi classikusok iránti tüzet úgy fellobbantá , hogy ő egész élte végéig legnagyobb gyönyörét lelte azokban. Eperjesről 1811-ben mint nevelő Liptómegyébe ment, honnét egy év múlva Pozsonyba került, hol Staniszlaides, Fábry, Grosz és Bilnicza oktatásai által magát a külhoni egyetemek látogatá­sára készité. Hogy az ehez szükséges eszközökhez eljuthasson, az akkoron üres Nógrád-megyebeli Guta-i iskolatanitó hivatalt fogadá el, mellyet egy évig ellátván , 1815-ben erről lemondott s Bécsbe költözött, hogy az ottani egyetemnél a gyógytudo­mányokbul a doctori rangot elnyerhesse. 1820-ban mint doctor visszatért Nógrádba s Berczelen telepedett meg, hol 1823-ig terjedt és szerencsés praxist üzöít. Ez évben itt nálunk szállt meg, s a tudományos művészetet 18 évig gyakorlá. 1841-dik év septemb. 24-kén rögtön hatalmat vőn rajta egy kór, melly őt még élte erejében, 50-ik évében , ez élet terhei alól föl­menté. Irodalmi müveiből, több kéziratokon kívül, követke­zők jelentek meg nyomtatásban: 1.) Zora, egy novella; 2.) A nőnem neveléséről, értekezés az 1834-ki Társalkodóban ; 3.) Az 1831-ki choleráról. — Hogy önöknek az elhunyt jellemét rajzolhassam, nagy könnyebségemre szolgáland , önöket annak külsejére mégfegy­szer visszaemlékeztetnem: mikép ő szerényen öltözködve, ko­moly nyugodtan s némi méltósággal járt kelt; mikép ugyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom