Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

23. szám

— 362 —lyeg (charact. putridus) mutatkozott, mi a harmadik időszak előtt ritkán történt; ekkor a zsongitó, zsongitó-fuszeres és fanyar szereknek nagy hasznát láttam ; a szájnak rossz sebei ellen pedig következő szájvízzel éltem: Rpe. Inf. herb, sah iae ex dr. duab. par. wie

. oclo

, aqu. oxymuriat. nnc. semis

; melis despum. wie. unatn. Az arezon mutatkozó rothasztó himlő ellen pedig; Rpe. Creosoti dr. unam , spir. vini rectif. dr. duas ; aqu. dest, nnc decern. Másodszor: az ideges bélyegnél mindjárt eleinte, midiin a csorva-lobos bélyeg az idegesbe átment, hánytató gyökeret kis adagokban , később pedig csészeszárnyat (polygala) , gyökönkét. (Valeriana) kámfort, stb. jó sikerrel adogattam. A himlőkének orvoslása mindenben hasonlít a jőnemii himlő orvoslásával. Kivonatok idegen lapokbul és munkákbul. Kór - és gyógytan. Az életmódok s mesterségek, mint betegséget sziiló okok. Dr. Haller Károly azon kóroktani (aetiologica) adatokat közli itt, mellyeket a_bécsi javító fogházban gyűjtögetett öszsze. Az említett javitó fogházban esztendőrül esztendőre folyvást 450 egyén foglalatoskodik különféle munkákkal, kiknél « nyilván bebizonyodék azon tény csalhatlan volta , hogy egyik osztálybeli dolgozók hamarább megbetegszenek, mint más osztályban lévők; hogy nem is egyforma könnyen és hamar esnek vissza előbbeni betegségökbe ; s végre , hogy a foglalkozás némelly neméhez bizonyos betegség kiválólag van kötve. — Leggyakrabban esnek-betegségbe a fonók, mégpedig a lehelő utakat lepő hurutba , és tüdőgümőcsbe (tuberc. pulmonum). — Ugy látszik, hogy a tüdőgiimőcsnek oka nem más, mint a rekedt levegő , a szüntelen való egyforma s nem változatos mozgás , a szük növényféle élelmezés , és a kedély leverő mozgalmai.— A fonó fehérszemélyeknél gyakran a külső mirigyek is megdagadnak, melly baj mindaddig tart, mig-