Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

21. szám

— 331 —nevét is. — Maga a lég is csak ugy alkalmas a belélegzésre, ha élenytartalmd. Ha éleny vérrel kevertetik: annak setét színét világos veressé változtatja. Hasonló változást okoz az élő állat lélegzésével is , általa tartatik föl valamennyire az állati meleg (calor animalis). Egyébiránt magánéleny belélegzése az emberre nézve mégis veszélyes lenne, mivel nagy hőokozata miatt tüdólobot, végre halált is okozna. Mindazáltal gyéren használtatik a gyógytanban bizonyos kóroknál, melly czélra egészen tiszta állapotú legyen. Az éleny különféle arányban vegyül a fémekkel, mire nézve vegyeit 3 fő osztályra osztjuk; illyen : a.) Az alélecs (suboxydulum), legalantabbi fokú élenyvegy. Ez más testekkel nem vegyül, ha csak több élenytnem vesz föl. Ide tartoznak azon hártyák mellyek az ólmon, horganyon, mirenyen, stb. légen támadni szoktak. b.) Eleg (oxydum), ide értetnek azonélenyúlt testek, mellyek egymással vegyülhetők. Két alosztályra oszlik; u. m. berztevö elegekre (oxyda electropositiva) azaz sóaljakra; és berztagadó elegekre (oxyda electronegativa), azaz savakra. aa.) A sóaljak (ßases salium. Salzbasen)— gyakran egyedül aljaknak neveztetnek, — berztevő fémeknek élennyel való vegyiilésök által képeztetnek; illyenek az égvények , földek, és fém-elegek. Ugyanazon egy fém több élenyités fokon mehet, keresztül, s minden élenyiilt foka meghatározott névvel bir ; ugyanis: alélecs, — mint fönebb említők — (suboxydulum); ezután következnek fokonként: az élecs — oxydulum; aléleg = suboxydum ; éleg = oxydum ; és végre a fiileleg, erről mindjárt bővebben szólandunk ; addig is térjünk vissza alosztályunk második pontjára. bb.) Savaknak neveztetnek azon elegek, mellyek berztagadó elemekből képeztetvék ; többnyire több- vagy kevesbó savanyú izúek. Ezek is különféle élenyítésfokon mehetnek keresztül , melly fokaikat meghatározott nevekkel különböztetjük meg. Illyen négy fokú savai a kénnek : az alkénecssav (acid, subsulfuros): kénecssav (acid, sulfuros) ; alkénsav (acid, subsulfuric.), és kénsav (acid, sulfuricum.) — A savakban, vagy aljakban lévő éghető test: gyöknek (radicale) neveztetik. Ha savak aljakkal vegyülnek , elvesztvén mindkettő sajátlagos jellemeit , egy idegen tulajdonú sóvá vegyülnek.