Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

2. szám

Az eddig mondottakból kiviláglik, hogy az érintett általános beteges állapotok , helybéli lobokat, s ezek ismét általános bántalmakat idézhetnek elő. Sebészi tapasztalatok kivonatokban. Hugycsoszükftlések orvoslása. 1. 1)r. Reybard lyoni orvos gyágymóda, A hugycsősziikülések orvoslása a vizellet kifolyását akadályozó gátnak elrontásán épül, mi 4 módon történhetik ; először : tágítás; — másodszor: erőitetetett hugycsapalkalmazás (catheterismus) ; — harmadszor: égetés; — negyedszer : bemetszés által. — A tágítás ugyan legkevesebb ártalommal bir , azonban többnyire csak palá-dolólag hat; — az erőltetett hugycsapalkalmazás fájdalmas, kegyetlen kezelés, s ritkán érhetni általa czélt; — az égetés nemcsak lobos jelenségeket idéz elő, de később sebhelyet is hágy maga után vissza , mi újólag szükülésre nyújthat alkalmat; — azért is R. csupán a bemetszést ajánlja, melly szerinte a beteges részeket rendes állapotba hozza, a nélkül hogy gyuladást vagy állományvesztést (Substanzverlust) okozna. Azonban ezen gyógymóddal sietni nem, hanem hosszabb ideig tartó hugycsappal vagy viaszszálakkal (Bougie) való élést igenis össze kell vele kötni. — R. ezen műtétnél két általa talált és Parisban Cliarriérenél készült hugycsőmetesszel (Urethrotomus) él, az I. számúval átmetszi a szűkülést és 6—7. száinu viaszszálat visz rajta keresztül; — nyolcz nappal későbben a 2. számú meteszszel vágja át a szűkülést, midőn is 8—9. sz. viaszszálat alkalmaz ; isméti nyolcz nap elmultával újra a 2. számú meteszszel él, de már ekkor 12. sz. viaszszállal hat keresztül, seme bánásmódot mindaddig folytatja, míg csak a legvastagabb átmérőjű viaszszálak is szabadon és fájdalom nélkül áthaladnak a szűkült pontokon. 2. Kugler János műtő melhodusa. A Dticamp bánásmódét elégtelennek tartva K. már 6 év ólta ólomszálakat használ, mellyekkel ott is gyógyulást esz-