Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

19. szám

— 300 — nál (anevrysma) észrevehető lüktetéstől. — A lüktető fájás tetemesb daganatnál vagy genyedésbe való átmenetelnél egyszersmind nyoinó is • a nyomó fájdalom magában véve, lüktetés nélkül, csupán más körülményekkel együtt szolgálhat kalauzul a gyuladás meghatározásában , mikor aztán a nemesebb életmüvek teliségére s a lob heves voltára mutat. A feszítő fájdalom széke a hártyás szövetű, vagyis olly tagokban van, mellyek szembetűnő feszítésnek vannak kitéve; s ha egyszersmind heves is , mindenkor gyűladást jelent. — Égető fájdalmat azon életmüvekben érezni, mellyek a lég befolyásának folyvást kitétetvék , vagy pedig vegytani izgatás után , a honnan csakugyan van illynemű fájdalom , melly nem mutat gyuladásra p. o. a zaha (pyrosis). A szóró fájdalom főleg savós hártyás szövetekben támad és mindig gyűladást vagy legalább olly izgatást jelent , miből lob csakugyan fejlődhetik ki, — A tompa fájdulom kevesbbé érzékeny életmüveknél vagy az érző tehetség korlátolt volta mellett mutatkozik; ez, ha egyszersmind tartós és egy helyben maradó , s mi több, ha a nyomásra , meg mozgás közben nagyobbul, gyuladás jelenlétére mutat. Ez utolsó többnyire idült, ha a fájdalom teljes öntudat mellett is csak igen homályosan éreztetik, egyébiránt a forró gyúladásnak is gyakran van illynemű bélyege ; ha az életművek térimbelében mélyen tanyázik. A felületes helyen levő fájdalmak vörösség, daganat és forróság nélkül rendszerint tisztán ideges bajra mutatnak ugyan: ámde azért korántsem zárják ki a gyuladás jelenlétét valamelly tömött gyúr májú s csekély tériméjü részeiben az életműségnek : minők a rostos hártyák , vagy valamelly tova s mélyen fekvő idegtörzsökben. Ha viszketést, csípést, vagy égetést okoznak az illy fájdalmak, hártyagyuladás jelenlétére vagy valami vegytani anyagtól okoztatott, vagy erőbeli úton eredő izgatásra mutatnak , mellyek nem bírtak valóságos lobot gerjeszteni p, o. viszketeg (prurigo). — A görcsös fájdalmak , mellyek nyomásra enyhülnek , néha ugyanazon időben gyuladással szemlélhetek, miként izgékony egyéneknél történik. Forróság és vörösség fájdalom nélkül legtöbb küteges bajban a betegség kezdetén mutatkozik, és a kiütés időszakát bélyegzi, a nem genyedékes kütegeknél pedig ezeknek legvirágzóbb állapotban való létét. Ha a fájdalmakkal