Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

17. szám

— 272 — és minden elmélet, melly nem a gyakorlatból ered, már magá­ban alaptalan és tévútra vezető ; s minden gyakorlat, melly nem az elmélet alapja , csupán tapasztalati fempiricus) s példák után való (paradigmaticus) hajhászat; ez okból teljes lehetetlen va­lamelly intézetben elméleti szükséges tanulmányok nélkül gya­korlati alapos ismeretet szerezni. Nem a csekélyebb elméleti irányadás, hanem az orvosi tudományosság czélba vett kirekesz­tése az, mi által az illy tanodákbani oktatás bélyegződik ; pe­dig épen ezen tudományosság valódi ellenmérge az elhamarko­dott és éretlen elméleti kifejlődésnek. Különösen megkülönböz­teti a két osztályt: a benső általános műveltség, nevcltség, a nyelvbeli és természettudományi jártosság, s általában az érett felfogó tehetséggel biió ész , minek következtében egészen más, s okszerűbb módon értetnek meg a tárgyak, mint a másik osz­tálynál. — Magok az évenkint fellépő orvosok közt is , milly ke­vesen találtatnak, kik a tudománynak szentelnék erejöket! milly sok, kiknek kezei közt megtörpül a tudomány; minthogy ez már az egyének szellemi irányzatánál fogva elkeriilhetlen: av­vagy nem botorság-e intézeteknek arról gondoskodni, hogy ily— lyesek mintegy gyárszerüleg képeztessenek. — Azon állítást 9 mintha a tanult orvosok irtóznának a falukon való megtelepe­déstől, a tapasztalás megczáfolta ; jelenleg íiatal orvosok szá­mára alig van más kinézés: mint vagy a városokban koplalni , vagy keresetök forrását, legyen bár csekély, falukon remélni. Korunkban már annyi orvos van, hogy minden mezővárosba, sőt minden faluba jut: minek tehát az úgynevezett sebészeket ké­pezni, kik az orvosok működéseit mindenütt ellenség módjára akadályozzák, — 25 évi béke alatt a népesség tetemesen növe­kedett; a tudományok művészetek virágzásra jutottak; tehát az orvosi rend is öregbült. Hogy az orvosok száma még folyvást növekedni fog s másként nem felelhet meg a közönség szükségi­nek: Walther nem kétli. Az orvosok száma mindaddig növeked­ni fog , mig a népesedés alapokai, a műveltség és jólét nagyob­bodása fenállanak. — Mindezek daczára is szükségesek olly egyének, kik eret vágnak, a nadályokat felrakják, köpölyöznek, a hólyaghu­zókat fölteszik es csőréznek; régibb időben ezen miive­leteket a fiirdősek és borbélyok végezték el, — Walther ak­kint vélekedik , ho?y azon ábrándból s önhittségből, mintha ók műtészek és szülészek volnának , melly képzelődést a kézi mes­terség idézte elő , s koránsem önmagokban sziilemlett, ki kel­lene őket gyógyítani. — A legrégibb időben létező czéhi ösz­szeköttetés , mi hozzájok egészen illik, maradjon meg részök­re ; mint ujonczok mestereknél tanulgassanak , később segéd­szolgákul használtassanak és a „fürdős" (balneator) nevet meg tartsák s gyakorlatilag ezen szakban üzérkedjenek. Dr. Kech nitz. Nyoma tik Trattuer­Károlyi betűivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom