Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

11. szám

— 173 — alakában ismét cstromlá a már tőle magát menekültnek vélő asszonyt, — minden s igen bőven használt szerek, ásványvizek , kéjutazás siker nélkül maradtanak; végre minden szerek használatáról lemondván, későbben még 2 hónapig tartotthasonszenvi orvoslás alá veté magát, azonban itt sem tellyesülének reményei. Ez előtt néhány évvel tájunkon telepedék le a beteg , ő folyvást ülő életmódot viselvén , bőrrendszere a szerfölött melegen tartás által olly érzékeny volt, hogy őszi s téli időben, midőn a hidegebb lég hatását elmellőzni lehetlen volt, több nenúi apróbb csúzos bajokkal, fagyott tagokkal, náthurutokkal, folyvást küszködni kelle. — A legelső tájunkon eltöltött év utáni tavaszán forró köszvény középszerű lázzal látogatá meg a beteget, mellynek szinte 4 hetes tartása után szokott bő birálati izzadság után az előbbi egésség visszaállott. -— a beteg megvallá , hogy mindkét szülői, s testvérei koszvényben sokat szenvedtenek , s hogy a baj nemzetségében öröklött. — Az említett csúzláz alatt a gyomorgörcs kimaradt, — következő tavaszkor egész jobb feltagán s bal alszárán, némi általános tartósabb bágyadtság után varas sömör fejlődvén , a nevezett tagok iszonyúan megdagadtanak; a varak két hét múlva (melly idő alatt gyakori lázas mozgalmak mutatkoztanak, étvágy hijányzott,s álmatlanság kínteli éjeket okoza) lehúlván, bőven genyedö foltok mutatkoztak a sömőrös tagokon , a bőven elválasztott higság eves s bűzös volt; e baj tartása közben a méhkóros tünemények szinte napi renden voltanak , az erő azonban nem csökkene annyira, mennyiben ezt illy finom testalkat, s illy veszteséggel járó betegség mellett várni lehetett. — En ezen körfolyamatot egyáltalában bírálatinak tartván, semmi úgynevezett sömörellenes különszerek által azt akadályozni nem bátorkodtam; az életerőt támogató némelly szereken, czélszerű életmódon , helybéli tisztázó és lágyító fürdőkön kívül csak szárcsagyökért használtattam forrázatban ; úgy hiszem, nem hibáztam a kórhatárzatban, miután közismeretü lettdolog, hogy a nedvek fajulásában, különösen a köszvényesben illy helybéli kórfolyamatok , kivált ha beteges folyadékok kiválasztásához csatolvák , a betegre nézve üdvösek, ha t. i. a birálati küzdés az életerőt felül nem múlja. Magát a kórt jeleneteivel együtt a bírálatiaktól minél élesb