Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

10. szám

— 147 — kéket (Qiiarzkörner) találtam, mellyek hihetőleg eredetük alkalmakor vétettek föl a többi anyag által. Vízben hamar és nagy mértékben szívják tele magokat, egy idő múlva meglágyulnak benne, s azután az ujak között nagyobb részint elmorzsolhatok. Azonban olly szemek is találtatnak köztök , mellyeket, ha huzamosabban áztak is a vizben, ujak között el nem lehet morzsolni. A lég nedvét igen örömest szívják magokba. Súlyok általam 2,55 7-re határoztatott meg. Vegytani vizsgálatra a többiek közül 20 szemet válogattam ki magamnak , mellyek a legtökéletesebbek voltak, és az idő viszontagságai által még legkevesbbé változtak, tehát legeredetiebbeknek mutatkozának, s minekelőtte azokat vizsgálat alá vettem volna, néhány óráig lepárologtatott vizben áztattam, hogy azon agyagos homokot, melly kiilső ezínöket befedé, lemoshassam. Minekutána ez tökéletesen megtörtént volna , újra megszárítottam őket, és mértéköket is meghatároztam, mind a 20 darab együtt 58,60 szemert nyomott. Ezek vegytani vizsgálat alá vettetvén, következő alkotó részeket adának eredményül: Víz 6,93 Vasag (Eisenoxyd) — — — 11,46 Mangan savitacs (Manganoxydul) — 5,88 Agyagföld (Thonerde) — — 6,97 Kovasav (Kieselsäure) — — 25,42 Szénsavú mészeg (Kohlensaurer Kaik) 1,26 57,92 A veszteség tehát 0,68 vala, mellyhöz még a kesereg és a villanysav számítható , mellyekre olly csekély mennyiségben találtam, hogy azoknak mértékét meg nem határozhattam. Innét kitetszik, hogy részint az alkotó részek természetére , részint pedig azok arányára nézve ama ásványnak felelnek meg, melly mint arétércz, mocsárcrcz különös neme babércz (Bohnerz) név alatt ismeretes, és a földön bőven található. Megegyezék pedig ezen ásvánnyal különösen a villósavnak jelenlétére nézve, melly mindenkori kisérője szokott lenni a gyep- vagy rétéreznek. 10*