Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

8. szám

— 121 __ van köztök, kitetszik már csak abból is, bogy a belekben létező mirigydaganatok gyakran begyógyulnak, mi a bélgümő­csöknél igen ritkán szokott történni. Sőt voltak ollyanok, kik már mindkettőnek kórisméi rajzát is kezdék adni: C/io­mel szeréut a bélgümőcsök következőkben különböznek a bél­mirigydaganatoktul: a gümőcsökben létező anyag barna s hal­vány , mig a bélniirigy daganatból kiizzadott anyag fényes, tiszta; az elsőbbnél találtató gümőcsféle anyag soha nincs an­nyira elterjedve, mint az utóbbiknak rostonya forma gyurmá­ja; a gürnőcsös mirigyrétegek számtalan apró csomócskákat tüntetnek föl 1—2 // /-nyi távolságra egymástól, mellyek a da­ganat középpontjától, kerülete felé kezdenek fekélyedésbe ál­tal menni. — A bélgümőcsöknek tehát egészen más kifejlő­désük , s elterjedésök ]van, mint a bélmirigy-daganatoknak. Annyi igaz, hogy ha valamennyi daganat egy roppant fekél­lyé összefoly , igen nehéz a megkülönböztetés; hanem illy eset­ben a gürnőcsös fekély környületén létező szövedékek vastag­sága s kemény volta, továbbá a fodorháj (mesenterium) miri­gyeinek ugyanezen időbeni minémüsége fog kalauzul szolgál­ni a megkülönböztetésben, melly utolsók például gürnőcsös bélfekélyeknél nagyok , puhák, kevesbbé vagy többé ellágyult gümőcsekhez hasonlók : míg a hagymázi bélfekélyek ugyan illy szakában kicsinyek , pirosak , kékesek vagy épen feketék. Még sokkal bizonyosb leend a megkülönböztetés, ha azon kóris­méi jelekhöz , miket C/iomel fölállíta , még hozzátesszük , mi­kép Buzorini szerint a Peyermirigyek alatt tanyázó rostanyag, rostonyából (Faserstoff), villósavu mészegből (Phosphas Cal­cis), téj- meg vizeny zöldlő savú sókból (milch und hydrochlor­sauren salzen) áll, és találtatnak még benne ezen kívül, más a vérben létező sók nyomai, tehát e szerént a lobos izzad­vány szokott alkatrészeivel bír, a gíimőcsöt alkató részek kö­zül pedig egy sem találtatik föl benne. — Dr Lanyenbeck fölfedezésére vonatkozólag , mi szerint a rákfekély egyes fenés sejtszövetekből származik, végezetül azt jegyzi meg Dr. Lanyenbeck , hogy az általa már évek előtt kimondott rokonság megmutatására, a gümőcsök és más rák­fekélyek között, csak annak bebizonyítása hiányzik még, mi­ként a gümőcsök épen ügy sejtszövetből képezvék, mint más egyéb rákneműek, és hogy egyes gyümőcssejtekben épen olly

Next

/
Oldalképek
Tartalom