Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
8. szám
— 121 __ van köztök, kitetszik már csak abból is, bogy a belekben létező mirigydaganatok gyakran begyógyulnak, mi a bélgümőcsöknél igen ritkán szokott történni. Sőt voltak ollyanok, kik már mindkettőnek kórisméi rajzát is kezdék adni: C/iomel szeréut a bélgümőcsök következőkben különböznek a bélmirigydaganatoktul: a gümőcsökben létező anyag barna s halvány , mig a bélniirigy daganatból kiizzadott anyag fényes, tiszta; az elsőbbnél találtató gümőcsféle anyag soha nincs annyira elterjedve, mint az utóbbiknak rostonya forma gyurmája; a gürnőcsös mirigyrétegek számtalan apró csomócskákat tüntetnek föl 1—2 // /-nyi távolságra egymástól, mellyek a daganat középpontjától, kerülete felé kezdenek fekélyedésbe által menni. — A bélgümőcsöknek tehát egészen más kifejlődésük , s elterjedésök ]van, mint a bélmirigy-daganatoknak. Annyi igaz, hogy ha valamennyi daganat egy roppant fekéllyé összefoly , igen nehéz a megkülönböztetés; hanem illy esetben a gürnőcsös fekély környületén létező szövedékek vastagsága s kemény volta, továbbá a fodorháj (mesenterium) mirigyeinek ugyanezen időbeni minémüsége fog kalauzul szolgálni a megkülönböztetésben, melly utolsók például gürnőcsös bélfekélyeknél nagyok , puhák, kevesbbé vagy többé ellágyult gümőcsekhez hasonlók : míg a hagymázi bélfekélyek ugyan illy szakában kicsinyek , pirosak , kékesek vagy épen feketék. Még sokkal bizonyosb leend a megkülönböztetés, ha azon kórisméi jelekhöz , miket C/iomel fölállíta , még hozzátesszük , mikép Buzorini szerint a Peyermirigyek alatt tanyázó rostanyag, rostonyából (Faserstoff), villósavu mészegből (Phosphas Calcis), téj- meg vizeny zöldlő savú sókból (milch und hydrochlorsauren salzen) áll, és találtatnak még benne ezen kívül, más a vérben létező sók nyomai, tehát e szerént a lobos izzadvány szokott alkatrészeivel bír, a gíimőcsöt alkató részek közül pedig egy sem találtatik föl benne. — Dr Lanyenbeck fölfedezésére vonatkozólag , mi szerint a rákfekély egyes fenés sejtszövetekből származik, végezetül azt jegyzi meg Dr. Lanyenbeck , hogy az általa már évek előtt kimondott rokonság megmutatására, a gümőcsök és más rákfekélyek között, csak annak bebizonyítása hiányzik még, miként a gümőcsök épen ügy sejtszövetből képezvék, mint más egyéb rákneműek, és hogy egyes gyümőcssejtekben épen olly
